Századok – 1970

Tanulmányok - Balogh Sándor: Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások Magyarországon - 869/IV

900 BALOGH SÁNDOB. választási program már tükrözi a nemzetközi helyzetben 1945 nyarán és íoleg őszén bekövetkezett változásokat, amelyek kifejezésre jutottak a szövetséges nagyhatalmak ellentéteiben és azoknak a magyarországi helyzetre gyakorolt hatásában, valamint Magyarország és a szomszédos országok ellentmondásosan fejlődő kapcsolataiban. A belpolitikában a párt változatlanul az ország újjáépítését tekintette a központi feladatnak. Ezt a célt szolgálta a hároméves újjáépítési terv meghirdetése is. A háború okozta sebek begyógvítása és az infláció megszüntetése igényelte mindenekelőtt a kötött gazdálkodás következetes érvényesítését. Ezzel összefüggésben merült fel a Függetlenségi Front államosítási programjának végrehajtása és a tőke ellenőrzésének szélesebb alapokon nyugvó megvalósítása. Ez a követelés elsősorban és legközvetlenebbül a munkástömegek érdekeit szolgálta és azok támogatását igényelte. A tőkés körökre ez nyilvánvalóan és elkerülhetetlenül riasztólag hatott, sőt tulajdonképpen a kispolgárság megnyerésére irányuló elképzeléseknek sem kedvezett. Falun a földek telekkönyvi tulajdonba való adásának követelése az újbirtokosok legfőbb kívánságával volt összhangban, sőt a mezőgazdaság termelési színvonalának emelését célzó egyéb javaslatok a szélesebb paraszti rétegekre is kedvezően hatottak. A szövetkezeti gondolat felvetése azonban még korainak tűnt. Nem növelte, hanem inkább csökkentette a fentebb említett javaslatok és paraszti követelések fogadtatását, kedvező visszhangját. A Kommunista Párttal ellentétben a másik munkáspárt — a Szociáldemokrata Párt — nem dolgozott ki külön választási programot, hanem a XXXIV. kongresszusán elfogadott munkatervet igyekezett népszerűsíteni. A SzDP fentebbi meggondolását elsősorban az a körülmény magyarázza, hogy a párt kongresszusa olyan időpontban — augusztus második felében zajlott le, amikor a választások rövid időn belül való megtartása már nem igen lehetett kétséges. Ennek következtében a kongresszuson elfogadott munkaterv a választási küzdelem, a párt választási célkitűzésének szempontjait is figyelembe vehette, illetőleg vette. A SzDP hosszabb időre szóló politikájának és a választási küzdelem céljait szolgáló programnak közös keretbe való foglalása azonban különösen az utóbbi szempontjából eleve nem látszott túlságosan célszerűnek. Hiszen a tizenkét fejezetből álló munkaterv jóval terjedelmesebb volt annál, semhogy a szavazók könnyen áttekinthessék. Emellett a távolabbi jövőben megvalósítandó feladatok részletes felsorolása eléggé elhomályosította az időszerű, közvetlen követeléseket. Az elmondottakon kívül nyilván az is befolyásolta a SzDP-nak a választási program kidolgozásával kapcsolatos álláspontját, hogy jó ideig nyitva maradt az a kérdés, vajon közös listán, vagy külön indulnak-e a pártok, s köztük a SzDP a választásokon. A MKP választási programja és a SzDP munkaterve eredeti rendeltetéséből és jellegéből adódó eltérések mellett azonban a két dokumentum között egyéb, olyan különbségek is mutatkoztak, melyek abból adódtak, hogy a két munkáspárt nem teljesen azonos módon ítélte meg az ország nemzetközi és belpolitikai helyzetét, a megoldásra váró feladatokat. Nem volt kétséges, hogy a Szociáldemokrata Párt is az ország újjáépítését tekintette a legfontosabb belpolitikai kérdésnek. Ennek ellenére csak vázlatosan körvonalazta az újjáépítés feltételeit, távlatait, és az azonnal megoldásra váró feladatok közé fel sem vette az infláció megszüntetését, illetőleg megszüntetésének módozatait, időpontját, valamint a közellátás biztosítására igénybe veendő eszközöket.