Századok – 1970
Tanulmányok - Balogh Sándor: Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások Magyarországon - 869/IV
-AZ 1945. NOV. i l NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK 899 nak lassítását célozza és a magyar reakciónak nyújt támaszt".10 7 Ezt az állásfoglalást különösen két dolog tette időszerűvé: az egyik a nyugati nagyhatalmaknak a választásokkal kapcsolatos álláspontja, a másik pedig a magyarszovjet gazdasági egyezmény aláírását követő nyugati tiltakozás. Bár névszerinti utalás Angliára és az USA-ra még ez esetben sem történt, ez magától értetődőnek volt tekinthető Magyarország nemzetközi helyzete, diplomáciai elszigeteltsége következtében. Emellett nyilván az is szerepet játszott a szóban forgó kérdés fentebbi módon történt megfogalmazásában, hogy Magyarország a nyugati hatalmakkal már napirenden levő diplomáciai kapcsolatok kiépítésével egyidejűleg el szerette volna érni, hogy azok a magyar álláspontot támogassák a csehszlovákiai magyarok kitelepítése körüli magyar -csehszlovák vitában. Az említett vitára egyébként a program konkréten is utalt, amikor hivatalos álláspontként szögezte le azt, hogy a kommunista párt elhatározott szándéka szilárdan visszautasítani ,,a Szlovákiában élő ősi magyar lakosság kitelepítését célzó csehszlovák politikát".10 8 A Kommunista Párt a csehszlovák kitelepítési politika elutasítását összekötötte a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségű lakosság alapvető érdekeinek védelmével. De ezt a célkitűzést a szomszédos államokkal kiépítendő szoros barátság útján kívánta megvalósítani.10 9 A szomszédos népi demokráciákkal való barátságot mindenekelőtt a „Duna-föderáció" eszméjének ápolásával és megvalósításával vélte a párt elérhetőnek. S ennek egyik eszközeként tette magáévá a román —jugoszláv—magyar vámunió létrehozásának gondolatát, amelyet az érintett országok kormányai is időszerűnek és kivihetőnek tartottak. A kommunista párt a magyar demokrácia győzelmének, s ennek megfelelő kormányzat létrehozásának a biztosítékát a munkásegységben, a munkásság és parasztság szilárd szövetségében látta. A párt világosan és egyértelműen állást foglalt a vallásszabadság biztosítása, a magyar demokrácia és az egyházak közötti együttműködés megteremtése, valamint a család intézményes védelme mellett. Mindezzel igyekezett a fentebb megjelölt egyik alapvető célkitűzését szolgálni, tudniillik azt, hogy a vallásos és politikailag elmaradottabb tömegek állásfoglalását és magatartását ne befolyásolhassa az említett kérdések kapcsán is már kibontakozott kommunista-ellenes propaganda. A párt változatlanul a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megszilárdításának politikáját vallotta magáénak, és elsősorban ebből a szempontból tartotta elkerülhetetlennek a demokratikus pártok jobbszárnyával való szembefordulást. A választási program abban összegezte a Kommunista Párt választási célkitűzéseit, hogy „szilárd, megbízható, demokratikus többség feltétele: a Magyar Kommunista Párt, a munkásegységfront, a dolgozó nép választási győzelme. Ez az alapja olyan erős demokratikus kormányzatnak, mely végre tudja hajtani az újjáépítés hároméves tervét, a független, demokratikus népi Magyarország gyors felépítését."11 0 A Kommunista Párt választási programja tehát lényegében a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programján és a májusi pártértekezlet határozatain alapult. A választási program azonban mégsem az előbb említettek egyszerű megismétlése, hanem bizonyos fokig azok továbbfejlesztése is. A 107 Uo. 167. 1. 108 Uo. 158. 1. 109 Uo. 158. 1. 110 Uo. 160. 1.
