Századok – 1970
Tanulmányok - Balogh Sándor: Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások Magyarországon - 869/IV
898 BALOGH SÁNDOB. Az újjáépítést illetően sürgősségi sorrend megállapítását, s ennek megfelelően az erők összpontosítását követelte a vasút, a közlekedés, a mezőgazdasági gépipar, a bányászat és a textil-ipar helyreállítására. Ezzel egyidejűleg az új gazdák megsegítését és a gabona-vetésterület, valamint az állat- és gépállomány növelését sürgette. A választási program támogatást ígért a kisiparnak is, mégpedig nyersanyaggal és forgótőkével való ellátás terén. Az újjáépítés érdekében hasznosítani kívánta a magánkezdeményezést, de a magánvállalkozás érdekeinek a nemzetgazdasági érdekek alárendelése útján. Ezzel összefüggésben állami ár-ellenőrzést, az ipari termelés állami irányítását és a külkereskedelem állami ellenőrzését, valamint a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front államosítási programjának a végrehajtását követelte. Majd leszögezte, hogy „szélesíteni kell a nemzetgazdaságnak azt a területét, melyben nem a magánhaszon, hanem a közérdek az irányadó".10 4 A terménybeszolgáltatás fokozása érdekében javasolta a program a közszükségleti cikkek 50%-ának a falu részére történő biztosítását, az üzemi dolgozók részére pedig az üzemi ellátás intézményes megszervezését. A Kommunista Párt választási programjában külön fejezet foglalkozott a mezőgazdaság talpraállítását célzó feladatokkal. A párt a mezőgazdaságot illetően az első helyen említette a földreform gyors befejezését, a kiosztott földek telekkönyvi tulajdonba való átírását, hogy „helyreálljon a termelőmunkához szükséges tulajdonbiztonság a mezőgazdaságban".10 5 A program állást foglalt a német nemzetiségű lakosság kitelepítésének azonnali megkezdése mellett is, valamint további javaslatokat tett a mezőgazdaság termelési színvonalának emelésére és különösen az újgazdák gazdasági megerősítésére. S mindezekkel némi módosítással „egy pár csizma = egy q búza" helyett „egy pár bakancs = egy q búza" arányhoz való visszatérést és a népiesektől kölcsönzött „Kert-Magyarország"-ot ígért. A mezőgazdaság talpraáÜításával kapcsolatosan a Kommunista Párt felvetette a parasztság szövetkezetekbe tömörítésének szükségességét is. A szövetkezetek létrehozását a választási program először „a felosztott nagybirtok gépi és egyéb felszerelésének okszerű kihasználására az újbirtokosok szövetkezetekbe tömörítésé"-vel indokolta, majd néhány sorral lejjebb azt hangsúlyozta, hogy „termelő, beszerző és értékesítő szövetkezetek széles hálózatát kell kiépíteni, hogy a parasztság számára biztosítsuk azokat az előnyöket, melyeket a földesuraknak a nagybirtok nyújtott."lc e A program érintette a mezőgazdasági érdekképviseletek népi demokratikus alapon történő átszervezését is azzal, hogy az érdekképviselet alapja a termelőbizottságok és földigénylő bizottságok egyesítéséből létrejött földmíves-bizottság legyen. A párt választási programjának „Demokratikus nemzeti külpolitika" c. fejezetében néhány olyan követelés is szerepelt, amelyek a párt korábbi hivatalos állásfoglalásaiban még nem kaptak helyet, illetőleg nem ebben a megfogalmazásban. A nyugati nagyhatalmak délkelet-európai politikájának bírálataként is felfoghatók a programnak azon sorai, hogy „az ország függetlensége érdekében vissza kell utasítani minden olyan külföldi beavatkozást Magyarország belügyeibe, mely a demokrácia kiépítésének és megszilárdításá-104 Uo. 166. 1. 105 Uo. 166. 1. loe Uo. 167. 1.
