Századok – 1970
Tanulmányok - Balogh Sándor: Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások Magyarországon - 869/IV
894 BALOGH SÁNDOB. gróf pártjáé. Az Országos Nemzeti Bizottság a Pálffy-féle Demokrata Néppárton kívül elutasította az Értelmiségi Osztály ősi Demokrata Pártja és a Nemzeti Demokrata Párt nevű csoport jelentkezését is.9 2 Az Országos Nemzeti Bizottság döntése alapján a budapesti törvényhatósági bizottsági, illetőleg az ezt követő nemzetgyűlési választásokon tehát hét párt vehetett részt, mégpedig: a Nemzeti Parasztpárt, a Magyar Radikális Párt, a Polgári Demokrata Párt, a Magyar Kommunista Párt, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Demokrata Néppárt és a Szociáldemokrata Párt.9 3 Az Országos Nemzeti Bizottságnak (ONB) a választásokon résztvevő pártok részvételével kapcsolatos állásfoglalása után egy héttel később a belügyminiszter kitűzte a nemzetgyűlési választások időpontját is. A nemzetgyűlési választások időpontja a Kommunista Párt előzetes elképzelésétől némileg eltérően nem október vége lett, hanem november eleje, pontosabban november 4-e.9 4 A választójogi rendelet és törvény elfogadása, az ONB döntése a pártok választási részvételéről, valamint a választások időpontjának kijelölése, a választási küzdelemnek nem a nyitányát, hanem csupán egy-egy állomását jelentette. Hiszen a választási küzdelem már 1945 augusztus óta meglehetősen erőteljesen folyt, és nemcsak Budapesten, hanem országszerte. A Kommunista Párt augusztus közepén foglalkozott először részletesebben a választások szervezeti előkészítésével és a párt választási programjának a kidolgozásával. A budapesti törvényhatósági választási küzdelem irányítására külön választási bizottságot hoztak létre, majd ezt követte nem sokkal később, augusztus 23-án az „Országos Választási Bizottság" megalakítása. A párt utasította területi szervezeteit, hogy vidéken is, egészen a falvakig, mielőbb alakítsák meg a MKP választási bizottságait. A központi Szervezési Osztálynak augusztus 17-ig körlevélben kellett felszólítania a területi és me. gyei titkárokat, hogy minden megyében 25 képviselő-jelöltet jelöljenek és a jelölésről a párt illetékes központi szerveit írásban értesítsék. Az utasítás szerint a kommunista listára „a legnépszerűbb helyi munkásokat és parasztokat, valamint értelmiségieket kell felvenni, minden nagyobb járás népszerű veze-92 A Szabad Nép „Schultz bécsi és a többi párt, amely rem indul a választásokon" címmel tudósított az Országos Nemzeti Bizottság fentebbi döntéséről (Szabad Nép, 1045. szept. 19.). A lap azzal indckclta az GNB élláffeglaláeát, hegy a két Demokrata Néppárt-i kérelem közül Barankovics Istvánét fogadták el, mert őt demokratikusabb múltja miatt alkalmasabbnak találták a párt alakításra, mint Pálffv grófot. Az Értelmiségi Osztály Ősi Demokrata Pártjáról viszont kiderült, hogy „azonos Schultz Károly okleveles erdőmérnökkel. Ő a párt egyetlen tagja." A Nemzeti Demokrata párt pedig Vázsonyi emlékére óhajtotta alapozni politikai karrierjét. Háremtagú Vázsonyi-intézőbizottságot jelölt meg a párt vezetőségeként a kérelem. Kiderült azonban, hogy e hárem vezető közül kettő a Polgári Demokrata Párt aktív tagja, akik egyébként nem is tudtak arról, hogy egy új párt vezetői lettek. Az ONB fentebbi ülése után egyedül Pálffy József tiltakozott a nyilvánosságra hozott döntés ellen. A Polgári Demokrata Párt lapjában, a Világban közölt nyilatkozatában Pálfl'y gróf azt hangsúlyozta, hogy a Demokrata Néppártot ő alapította a német megszállás idején Serédi Jusztinián hercegprímás jóváhagj ásával. Barankovics István, igaz, tagja volt a Demokrata Néppártnak, de őt később a párt tagjai sorából törölték. így nem volt joga Demokrata Néppárt, elnevezés alatt az ONB-hoz kérelmet benyújtania. „Barankovics — nyilatkozta Pálffy gróf — nem alapított és nem képvisel semmi néven nevezendő pártot, sem párttagjai, sem pártszervezetei nincsenek, és a választásokra előkészületeket sem tett" (Világ, 1945. okt. 3.). 93 Magyar Közlöny, 1945. 159. sz. 94 Magyar Közlöny, 1946. 136. sz.
