Századok – 1970
Tanulmányok - Balogh Sándor: Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások Magyarországon - 869/IV
-AZ 1945. NOV. i l NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK 895 tőjét".9 5 A képviselőjelöltek legalább 15%-ának nőnek kellett lennie, és szigorúan ellenőrizni kellett, hogy volt nyilas és kompromittált személyek ne kerülhessenek fel a jelöltek listájára. A fentebbieken kívül a központ határozott a párttagoknak a választási kampányban való részvételéről, választási pénzügyi alap létesítéséről, a választási jelszavak kidolgozásáról és megfelelő propagandaanyag biztosításáról. Végül döntés született arról is, hogy rövid időn belül a Központi Vezetőség ülésének napirendjére tűzik a választásokkal kapcsolatos kérdéseket és a tárgyalásra meghívják a kommunista főispánokat, államtitkárokat stb.9 6 A Központi Vezetőség augusztus 23-i ülésén lényegében megerősítette a választási előkészületekkel kapcsolatosan korábban foganatosított intézkedéseket és körvonalazta a párt választási programját, követendő politikáját. A Központi Vezetőség állást foglalt amellett, hogy a párt választási programjának is egyik alapvető tétele legyen a feltétlen szolidaritás a Szovjetunióval és a Vörös Hadsereggel. Emellett tudatosítani kívánta a pártnak különösen a felszabadulás óta végzett munkáját, s ennek keretében bemutatni a Kommunista Párt szerepét a többi párt talpraállításában, az Ideiglenes Nemzetgyűlés létrehozásában, a fegyverszüneti szerződés megkötésében, Budapest élelmezésének megszervezésében, a földreform végrehajtásában, az újjáépítés megindításában és minden olyan kérdésben, amelynek megoldása elsősorban a Kommunista Párt nevéhez fűződött. A Központi Vezetőség nagy figyelmet szentelt a hadifogoly-kérdés felvetésének a választási küzdelemben, azzal összefüggésben, hogy — válaszul a párt kezdeményezésére — a szovjet kormány ígéretet tett az összes hadifogoly hazaengedésére. Elsősorban az értelmiség és a Kisgazdapárt egyes rétegei számára a Központi Vezetőség indokoltnak tartotta annak megvilágítását is, hogy az ország határain túl élő magyarság sorsa még nincs eldöntve, és hogy mi lesz velük, milyen lesz az ország új határa, az attól is függ, hogyan kerül ki a Kommunista Párt a választásokból. A Központi Vezetőség a vidéki, falusi tömegek, mindenekelőtt a parasztság megnyerése szempontjából sürgette a párt általános választási programján belül a helyi kérdések feldolgozását és azoknak a választási programba való beépítését, valamint tömegakciók megindítását a földreform során kiosztott földek telekkönyvezésére és a birtok-levelek mielőbbi kiadására. A Központi Vezetőség ülésén javaslat hangzott el azoknak a volt szociáldemokratáknak az előtérbeállítására és képviselőjelöltségére vonatkozóan is, akik az elmúlt hónapok során valamilyen oknál fogva indokolatlanul háttérbe szorultak a kommunista pártban. De szóba került az is, hogy néhány katolikus és protestáns papot, mint pártonkívülit, fel kellene venni a MKP képviselőjelöltjeinek listájára. Új szempontként merült fel a párt szervezeti megerősítésének összekapcsolása a választási munkával, mégpedig a korábbi tagfelvételi gyakorlattól eltérően, a tagtoborzásra való áttérés útján. „Meg kell változtatni az eddigi rendszert - szögezte le a Központi Vezetőség beszámolója —, ami az volt, hogy megvártuk, míg valaki kopogtatott az ajtónkon, és még azután is várakoztattuk. Most rá kell térni a toborzásra is. A mi választási kampányunkban benne legyen az, hogy aki szimpatizál a Kommunista Párttal, aki látja, hogy a párt mennyire a legjobban, a legkövetkezetesebben, a legáldozato"PI.Arch. 274/3-7. 96 Uo.
