Századok – 1970
Tanulmányok - Balogh Sándor: Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások Magyarországon - 869/IV
880 BALOGH SÁNDOR rította, aki élénk figyelemmel kísérte a szóbanforgó tervezet kidolgozását és minisztertanácsi vitáját.5 4 A választójog vitás kérdéseinek pártközi értekezleten történő tisztázásával egyébként K. J. Vorosilov, a SzEB elnöke is egyetértett.5 5 A Minisztertanács ülését követő napon, augusztus 23-án ülésezett a Kommunista Párt Központi Vezetősége, és a napirenden lényegében egyetlen kérdés szerepelt — a választás. A választójogra vonatkozóan a beszámoló a kizárások várható jelentős szűkítését azzal indokolta, hogy az összes fasisztát nem lehet kizárni a választójogból, mert számuk több százezerre rúg. További erőteljes korlátozás viszont politikailag lenne helytelen, mert esetleg azzal vádolnák meg a Kommunista Pártot, hogy azokat akarja megfosztani szavazati joguktól, akik valószínűleg nem szavaznak rá. így a párt a szűkítés szorgalmazásával ürügyet adna a „demokrácia minden ellenségének" a választás demokratikus jellegének az elvitatására és a választás politikai súlyának a csökkentésére.5 6 A Kommunista Párt ilyen állásfoglalásában a belpolitikai viszonyok mellett, nem volt nehéz felfedezni Potsdam árnyékát. De következtetni lehetett arra is, hogy az augusztus 25-ére összehívott pártközi értekezleten milyen irányban módosulhat a választójogi javaslat.5 7 A pártközi tanácskozás megállapodásairól elsőként Tildy Zoltán beszédéből lehetett értesülést szerezni, aki az egyik kisgazda gyűlésen elmondta, hogy a választójogi tervezetből kiiktattak minden olyan intézkedést, amelyet a Kisgazdapárt nem tartott összeegyeztethetőnek a „szabadsággal". Tildy ezenkívül azt emelte ki a beszédében, hogy nemcsak a parasztság érdekeinek, hanem a városi polgárság „szempontjainak" is érvényt szereztek.5 8 A pártközi értekezlettel az augusztus 28 —29-i sajtó foglalkozott részletesebben.5 9 A "FR. 1946. IV. 867—858. 1. 55 Minisztertanács Irattára. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. aug. 22-i ülésének jegyzőkönyve. — A Minisztertanács döntéséről a Kis Újság tájékoztatta a legfeltűnőbb módon olvasóit. A lap többek között megírta, hogy „a pártok a hivatalos javaslatot nem fogadták el, s így nem kerülhetett a Minisztertanács elé" (Kis Újság, 1945. aug. 25.). A kommunista sajtó mellett a többi párt sajtója lényegében nem foglalkozott a Minisztertanács fentebb említett ülésével. A Szabad Nép „Húsz év legyen a választási korhatár" c. tudósításában a MADISz követelését népszerűsítette, s ezzel is inkább csak sejttette, hogy még mindig nem oldódtak meg a választójoggal kapcsolatos vitás kérdések (Szabad Nép, 1946. aug. 23.). 56 PI. Arch. 274/2-30. 57 PI.Arch. 284 f. XIII. es. 58 PI.Arch. 285/2-10. 59 A Szabad Nép ,,A kommunista párt a választójog demokratizálásáért" c. cikkében ismertette a párt álláspontját. A Kommunista Párt képviselői az eredeti tervezettel szemben a választási és a választhatósági korhatárt 21-ről 20 évre javasolták leszállítani. Kommunista kezdeményezésre a pártközi értekezlet magáévá tette azt a felfogást, hogy az MNFF-be tömörült pártokon kívül más, olyan pártok is indulhassanak a választáson, amelyeknek erre az engedélyt a szeptember 4-én megalakuló Országos Nemzeti Bizottság megadja. Az előzetes várakozásnak megfelelően a Kommunista Párt hozzájárult a kizárandók körének lényeges, szűkítéséhez is. A Szabad Nép a pártközi értekezlet eredményeit ismertetve csupán egyetlen ponton utalt a pártok közötti nézeteltérésekre. Az eredeti tervezet a választásokkal kapcsolatban felmerült vitás kérdések eldöntésére az öt párt képviselőiből alakult Országos Választási Tanács felállítását javasolta. A Kisgazdapárt ezzel szemben továbbra is a Közigazgatási Bíróság elé akarta vinni ezeket a kérdéseket. Az értekezlet végül egy közvetítő megoldásban egyezett meg (Szabad Nép, 1945. aug. 28.). A Kis Újság úgy próbálta beállítani a pártközi értekezlet eredményét, mintha az kizárólag a Kisgazdapártnak lett volna köszönhető. Nem is az együttműködést hangsúlyozta, hanem azt emelte ki, hogy „Tildy tiltakozása után újabb megbeszélés"-re került sor, és ennek megfelelően a kizáró okok szűkítését a Kisgazdapárt vívmánvaként értékelte (Kis Újság, 1945. aug. 28.).
