Századok – 1970
Tanulmányok - Balogh Sándor: Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások Magyarországon - 869/IV
-AZ 1945. NOV. i l NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK 877 demokrata Párt vezetői számot adtak a választásból kizárandók körére vonatkozó elképzeléseikről is. Ries a választásokból senkit sem kívánt kirekeszteni, „kivéve a fasisztákat". Ezzel lényegében elutasította azt az álláspontot, amely a közalkalmazottakat, katonákat és szerzeteseket is általában távol akarta tartani a választásoktól. Szakasits Ries álláspontjához állt közelebb. Kéthly egyetértett a fentebbiek kizárásával és az „eddigieken belül" a nyilasokat és a jobboldali magatartás miatt elítélteket, nem igazoltakat is megfosztani javasolta választójoguktól.48 A kommunista és a szociáldemokrata választójogi törvényjavaslat között nehéz párhuzamot vonni, hiszen az előbbi számos kérdést egyáltalán nem is érintett. Az összevetés azonban még ebben a formában sem teljesen érdektelen, legalábbis két lényeges ponton. A Kommunista Párt a listakapcsolás lehetőségét mindenképpen rögzíteni kívánta a választójogi törvényben. E tekintetben kétségkívül Szakasits Árpád javaslata állt a legközelebb a Kommunista Párt által megfogalmazott alapelvhez. A választásból kizárandók körét illetően pedig a kommunista javaslat szigorúbbnak tűnt Ries ós Szakasits elképzelésénél, s inkább a Kéthly-féle javaslathoz állt közelebb. Május második felében a kisgazda politikusok a nyilvánosság előtt is gyakran utaltak arra, hogy milyen fajta választójogra gondolnak. Ezek az utalások azonban inkább csak a pártszervezés sikerét szolgálni hivatott hangzatos kijelentések voltak és nem tükrözték a választójogi törvénytervezettel kapcsolatos átgondolt álláspontot. Varga Béla 1945 májusában a budapesti közalkalmazottak nagygyűlésén azt hangoztatta, hogy a Kisgazdapárt „általános, egyenlő, közvetlen, nőkre is kiterjedő községenkénti választójog"-ért száll síkra.4 3 Nagy Ferenc ceglédi beszédében hasonlóan „titkos választást" és „titkos választójogot" emlegetett.4 4 Másnap a Kisgazdapárt politikai akadémiáján tartott előadásában pedig azt szögezte le, hogy „a politikai demokrácia az új választójogi törvénnyel indul meg".4 3 A Kisgazdapárt átfogó, minden lényegesebb kérdést felölelő választójogi tervezetét Gulácsy György dolgozta ki. A Gulácsy-féle tervezet szerint minden törvényhatóság egy lajstromos választó-kerületet alkotott, kivéve Nagybudapestet, amely három választókerületre oszlott volna. Törvényhatósági lajstromot, listát azonban csak a Függetlenségi Frontba tömörült öt párt állíthatott. A tervezet számolt két, vagy több párt listájának kapcsolásával is. A választójog korhatára egyöntetűen 21 év, a választhatóságé viszont 24 év lett volna. De a szavazás nemcsak általános és titkos, hanem kötelező is. Ennek megfelelően a szavazói jog nem gyakorlása vétség és egy havi kényszermunkával büntetendő. A választói jogtól a gondnokság alatt állók és elmebetegek mellett a tervezet azokat is meg kívánta fosztani, „akik 1945. január 1. után a rendőrhatóság által jogerősen internálásra ítéltettek, akit a népbíróság, habár nem jogerősen, de elítélt, aki az igazoló eljárás során nem igazoltatott, aki bizonyíthatóan valamelyik nyilas (imrédysta) pártnak, volksbundnak, kultúrbundnak tagja vagy magyar állampolgár létére német katona volt, aki a németekhez dezertált, aki a nevét visszanémetesítette, aki az 1935-ös úgynevezett Gömbös-féle választás óta a Nemzeti Egységpártnak, illetve a Magyar Élet Pártjának országggyűlési 42 PI.Arch. 253/1—41. 43 Kis Újság, 1945. máj. 23. 44 Kis Újság, 1945. máj. 29. 45 Kis Újság, 1945. máj. 30.
