Századok – 1970
Tanulmányok - Balogh Sándor: Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások Magyarországon - 869/IV
878 BALOGH SÁNDOR képviselője, illetve vezetőségi tagja volt, kerületi titkárságig bezárólag, akit nyereségvágyból elkövetett bűncselekmény miatt elítéltek".4 6 Gulácsy György alacsony létszámú, mindössze 180 fős parlamentet javasolt. A választásokkal kapcsolatos panaszokkal a Közigazgatási Bíróság foglalkozott volna. A választás eredményét azonban csak a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front öt pártja támadhatta meg panasszal. A fentebbi választójogi törvénytervezetről az első pillanatra kiderül, hogy az semmiképpen sem fedhette a pái tvezetőség egészének vagy akár a többségének az álláspontját. Hiszen a tervezet elfogadása esetén a párt egyik-másik politikusa — Sulyok Dezső, Drózdy Győző és mások — nemcsak nemzetgyűlési képviselők nem lehettek volna, de még szavazati joggal sem rendelkezhettek. A Gulácsy-féle választójogi javaslatot tehát nem annyira a Kisgazdapárt hivatalos tervezetének lehet tekinteni, hanem lényegében a párt baloldali értelmiségi csoportja álláspontjaként fogható fel. Sajátos módon a tervezet kizáró rendelkezései közelebb álltak a Kéthly Anna által felvázolt elképzelésekhez, mint a szociáldemokrata baloldaléhoz, vagy akár a kommunista párt alapelveihez. Mindebből arra lehet következtetni, hogy 1945 májusában általában még minden politikai irányzat szigorúbb választójoggal számolt, mint ahogy az később nemzetközi és belpolitikai okok miatt megvalósult. A pártok választójogi elképzeléseinek, javaslatainak 1945 májusi változatai csak az első lépések megtételét jelentették a választójogi törvényjavaslat végleges kidolgozása szempontjából. A választójog kimunkálásának a belügyminiszter által összehívott pártközi értekezlet adott újabb lökést május utolsó napjaiban. Itt állapodtak meg a legfontosabb alapelvekben. Ennek ellenére még számos kérdés nyitva maradt, és a pártok ismételten felszólítást kaptak a választójoggal kapcsolatos álláspontjuk további tisztái ás ára. A Kommunista Párt Politikai Bizottságának 1945. június 7-i ülésén —a pártközi értekezlet megállapodásait figyelembe véve — már nagyjában tényként szögezték le, hogy a választójog általános, titkos, egyenlő és lajstromos lesz, megyei és országos listával. Figyelemreméltó változást jelzett tovább annak a hangsúlyozása is, hogy ,,a választójog a legdemokratikusabb legyen".4 7 De korábban még nem szerepelt, új vonásként merült fel az, hogy a választójogi törvénybe be kell iktatni olyan előírást is, mely szerint az a lista, amely nem kapja meg a szavazatok 3 vagy 5%-át, nem vehet részt az országos választásokon, illetőleg a mandátumokból nem részesedhet.4 8 A fentebb említett pártközi értekezleten került szóba az a kérdés is, hogy a választójogot törvénnyel vagy rendelettel szabályozzák-e. Erről azonban döntés még nem született. Kovács Imre a Nemzeti Parasztpárt kerületi és megyei titkárainak július 7-i értekezletén a lajstromos választásról még mint valószínűségről beszélt. Ugyanakkor a választási összeíró bizottságokat, amelyek eldönteni voltak hivatottak azt, hogy ki jogosult a szavazásra, úgy jellemezte, hogy „olyan felépítettségűek lesznek, mint a Földigénylő Bizottságok".4 9 Június másedik felében és július elején is tovább folytatódott apártoknak a választójoggal kapcsolatos vélemény-cseréje és a nézetek egyeztetése. Erről azonban a közvélemény legfel,e A Kisgazdapárt választójogi alapelvei. Bpest, 1946. máj. 22. Kézirat, Gulácsy György tulajdonában. "PI.Areh. 274/3-2. 18 Uo. 49 PI.Arch. 274/7-225.
