Századok – 1970
Tanulmányok - Berend T. Iván: A termelőerők fejlődése: növekedés és struktúraváltozás Magyarországon a szocialista átalakulás negyedszázadában 827/IV
A TERMELŐERŐK FEJLŐDÉSE . 863 ket. A maximális fejlődési ütem elérésének törekvése nyomán az egyes gazdasági ágak közötti technológiai, jellembeli különbségekből fakadóan időközönként elkerülhetetlenül éleződnek ki szélsőséges aránytalanságok, melyek az egész előrehaladás fékjévé válnak. A feldolgozó ipari ágazatok ugyanis technológiai adottságaiknál fogva a gazdaság leggyorsabb fejlődésre képes ágazatai. Növekedési ütemével jellegénél — beruházás-igény, hatékonyság, megtérülési gyorsaság stb. — fogva semmiképpen — még hasonlóan feszített fejlesztési törekvések esetén — sem tarthat lépést az infrastruktúra fejlődése, a kitermelő ágazatok termelése és a mezőgazdaság. Feszített ütemű fejlesztési stratégia esetén még a fejlesztési arányok terén elkövetett hibák nélkül is szükségszerűen támadnak aránytalanságok, s ezek a leggyorsabban fejlődő ágazatok növekedési ütemét is hamarosan lefékezik, az arányok teljesebb helyreállítását követelik a továbbhaladás előfeltételeként. A magyar gazdaság adottságai és a feszített fejlesztés szélsőségei, valamint a fejlesztési arányok súlyos egyoldalúságai következtében az egyensúly megbomlásával már az első középtávú terv vége felé rendkívül kiéleződtek az ellentmondások, s az arányok helyreállítására csakis a növekedési ütem jelentős lassulásával, az elmaradó ágazatok felkarolásával nyílt lehetőség. Az 1949 —1953-as évek feszített fejlesztésének eredményeit azután lényegében 1954 és 1958 között sikerült konszolidálni. Az ötvenes évek második felének mérsékeltebb növekedési üteme lehetőséget adott a korábban megkezdett és befagyasztott létesítmények egy részének befejezésére és az elmaradott ágazatok valamelyes fellendítésére. A nyersanyag- és energiaellátás súlyos zavarait leküzdik, a mezőgazdaság fellendül. Az ötvenes évek végére tehát nagyjából lezárul a fejlesztés első szakasza, s ez objektív gazdasági lehetőséget nyújt az iparosítás újabb lendületének kibontakozásához. A különlegesen sikeres 1958-as év tehát kiindulása lesz az ipari termelés jelentős meggyorsulásának, a beruházási program növelésének. Végül is az ötvenes évek végéig a nemzeti jövedelem növekedése eléggé szélsőséges hullámzásokkal fejlődött, s a növekedés csak ez időtől vált kiegyensúlyozottabbá. A nemzeti jövedelem változása az előző év ezázalékában 1961 16 1969 6 1952 — 2 1960 10 1953 12 1961 6 1954 — 4 1962 6 1955 8 1963 6 1956 — 11 1964 6 1957 23 1963 1 1958 6 1966 8 1967 9 A különösen gyors fejlesztési és azokat váltó stabilizációs periódusokkal, kiugrásokkal, megtorpanásokkal és visszaesésekkel tarkított fejlődési út végül is egészében a gazdaság gyors növekedését eredményezte. A nemzeti jövedelem értéke 1950 és 1967 között kereken 80-ról 200 milliárd forintra nőtt, két és félszeresére emelkedett, ami, figyelembe véve a lakosság 10%-os növekedését, az egy főre jutó nemzeti jövedelem 2,3-szeresére emelkedését, évi átlagban 5.1%-os növekedési ütemet eredményezett. (Világpiaci árakon szá-
