Századok – 1970
Tanulmányok - Berend T. Iván: A termelőerők fejlődése: növekedés és struktúraváltozás Magyarországon a szocialista átalakulás negyedszázadában 827/IV
A TERMELŐERŐK. FEJLŐDÉSE . 843 ipari gépek importja nyolcszorosára emelkedett, a könnyűipari gépeké is megháromszorozódott.) A termelés különleges felfutásának legfőbb ösztönzője azonban az iparág közel hétszeresére nőtt exporttevékenysége volt. A gépipar exportja tette ki a hatvanas években az összes ipari export több mint felét, ami nemzetközi mértékkel is kiemelkedően magas, a nyugat-európai országok közül csak az NSzK-ban észlelhető hasonló arány, míg a francia és olasz gépipari export az összes ipari exportnak 35 —38%-a, s jóval alacsonyabb a holland (29%) és a belga (20%) arány. A gépipar különlegesen magas ós a magyar ipari-gépipari fejlettség szintjét jelentősen meghaladó exporttevékenysége annak nyomán alakulhatott ki, hogy több gépipari ág a szocialista országok rendkívül széles piacára orientálódva fejlődhetett, ami lehetővé tette a modern nagy sorozatgyártásra való berendezkedést, és nem egy új gyártási ágazat kialakulását ösztönözte. Ugyanakkor azonban nem támasztott megfelelő technikai, korszerűségi é3 minőségi igényeket, s ez számos ország piacán versenyképtelenné tette a magyar gépipar termékeit, melyeknek kivitele pl. a fejlett tőkés országokba az összes gépexport alig 4 — 5 %-át teszi ki. (Az alacsony aránynak természetesen más, elsősorban strukturális okai is vannak: a gépipar export-ágait elsősorban a szocialista piac igényei alapján fejlesztették.) A vegyipar az ötvenes években viszonylag lassan fejlődött, s egészen 1957-ig csak alig több mint megkétszerezte termelését, amivel elmaradt az iparág világfejlődési mértékétől. Ezt követően azonban annál rohamosabbá vált fejlődése. 1950 és 1960 között az ipari beruházások 1/10-ét, a hatvanas évek elejétől 1/6-át kapva, állóeszköz-állományát végül is hatszorosára növelhette, s a foglalkoztatottak létszáma is közel megháromszorozódott. Az ötvenes évektől meggyorsult termelés fejlődési üteme már elérte az ipari termelésnél világszerte másfél—kétszer gyorsabb mértéket, s végül is kiinduló szintjéhez képest több mint kilencszeresére növelte termelését. Az iparág fejlesztésének középpontjában elsősorban a műtrágya- és műanyagipar, a kőolajfeldolgozás és a gyógyszeripar fejlesztése állott, ami nem felelt meg maradéktalanul az ágazat nemzetközi fejlődési irányának. A jelentékeny előrehaladás nyomán a gazdaság vegyicikk-szükségletének 2/3-át » elégíti ki a hazai termelés. Ezen belül a műtrágyaigény 80 —90%-át, a műanyagigény 2/3-át, a vegyiszáligénynek viszont mindössze 1/5-ét. A vegyészet legfejlettebb, hatalmas exporttevékenységet folytató ágazata a gyógyszeripar, amely mind műszaki szint, mind termelőképesség tekintetében elérte, vagy megközelítette a gazdaságilag fejlett országok szintjét. A többi ágazatban bekövetkezett fejlődés ellenére még jóval a nemzetközi szint mögött maradt, hiszen a műanyagtermelés a fejlett európai országok egy főre számított termelésének negyedét-felét, a vegyiszáltermelés hetedét-nyolcadát éri csupán el. A vegyiszáltermelés s a petrolkémiai ipar csak a legutóbbi időben került a fejlesztés előterébe. A nemzetközi mértékkel mért elmaradás jut kifejezésre abban is, hogy a vegyészeti ipar részesedése az ipar összes anyagmentes termeléséből még mindég csak 8%-kal részesedik, ami messze elmarad a fejlett országok 13 — 17 %-os részesedési hányada mögött. 2*
