Századok – 1970
KÖZLEMÉNYEK - Füves Ödön : A Rigasz-féle baráti társaság és a pesti görögök 75/I
A RIGASZ-FÉLE BARÁTI TÁRSASÁG 77 Rigasz 1798. jún. 24-én kivégzett 7 mártírtársa közül az egyik, a ciprusi Leukosziából származó Ioannes Karatzasz,1 ^ a pesti görög templom sekrestyése és harangozója volt. Ez a művelt (Âàyioç) 31 éves görög bizonyára azért vállalta 1797. jún. 18-án a sekrestyési állást, mert feladatának ellátása közben sok honfitársával találkozhatott. Karatzasz legfőbb bűne, ami miatt halállal kellett lakolnia, az volt, hogy megpróbálta Rigasz manifesztumát újból kinyomtatni. Az egyházközségi protokollumban sikerült megtalálnunk a mártírnak sekrestyési szerződósét és pótszerződését16 és előkerült két sajátkezű nyugtája is. A pesti görögök forradalmi társasága rövid idő alatt birtokába jutott Rigasz iratainak és köztük a legjelentősebbnek, a manifesztumnak. Ezt bizonyítja egy másik mártírnak, a sziatisztai származású Theocharisz Turundziasz 22 éves kereskedőnek vallomása,1 7 amely szerint — többek között Pesten is — ő osztott szét másolás céljából néhányat a Rigasz-féle nyomtatványokból, s amikor a Leter kávéházban a manifesztumról beszélt, azt tapasztalta, hogy a pesti görögöknek erről már tudomásuk volt. Ez azt bizonyítja, hogy a pesti görögök közvetlen kapcsolatban álltak a bécsi központtal és a fő összekötő szerepet nem Turundziasz töltötte be. A Bécsből kapott nyomtatványokat a pesti görögök lemásolták és úgy terjesztették egymás között. Pesten is énekelték Rigasz forradalmi himnuszát, a Thurioszt. Rigasz kivégzése után a Martinovics-féle összeesküvéshez hasonlóan a pesti Baráti Társaság is felbomlott, de Rigasz eszméi továbbra is elevenen éltek a görögök lelkében. Az újabb görög kutatók, köztük Daszkalakisz athéni professzor, összefüggést vélnek felfedni a Martinovics- és Rigasz-mozgalom között.1 8 Nem látszik valószínűnek, hogy a két vezető személyes kapcsolatban állt volna egymással. Rigasz ugyanis 1790 júniusa és 1791 január közt tartózkodott Bécsben, amikor Martinovics még császári besúgó volt. Utána már csak 1796-ban, Martinovics mártírhalála után találjuk Rigaszt az osztrák fővárosban. Minthogy azonban a két forradalmi mozgalom gyökerei a francia forradalom eszméibe nyúlnak vissza, s célja mindkettőnek azonos volt: a francia polgári forradalom által meghirdetett emberi jogoknak hazai viszonylatba való átültetése, továbbá mivel a magyar és görög szervezkedés is francia segítséggel akarta kivívni a szabadságot, vagyis mindkét forradalom eredete, célja és megvalósításának fő eszköze nagyon is hasonló volt, azért nem kell okvetlenül szoros, közvetlen kapcsolatot keresnünk a két mozgalom között, annál is inkább, mert két-három éves idő eltolódás is van e két titkos társaság működésének végleges kifejlődése között. Mindez azonban természetesen nem zárja ki annak lehetőségét, hogy Rigasznak éppen a pesti görögök (Dormuszisz, Tsukasz) révén volt tudomása a magyar jakobinus mozgalomról, ismerhette annak céljait, iratait és bizonyára következtetéseket is vont le abból saját mozgalma számára. 15 A fent i. ra. 120., 130. 1. le 1797. jún. 18-i és 1797. okt. 11-i egyházközségi határozatok. Ld. Füves ö.: Joannes Karatzas als Küster der griechischen Kirchengememde zu Pest im Jahre 1797. O. Eranistes, 5 (1967) 201 — 204.1. " Horváth E.: Magyarországi görögök kapcsolata a görög nemzeti mozgalmakkal. EPhK, 1942 118 — 119.1. — Füve* Ö.: Az osztrák levéltárak görög anyagának magyar vonatkozásai. AntTan., 9 (1962) 230. 1. 18 A Martinovics-féle összeesküvést említi már KordatoszJ.: 'O 'Prfyaç Феош<к xal >} ènoyi] Toi. (Athén. 1931) с. műve 37. lapján. — Daszkalakisz professzor 1964. évi vendégszereplésekor tartott előadásában foglalkozott e két mozgalom esetleges kapcsolatával.
