Századok – 1970
KÖZLEMÉNYEK - Füves Ödön : A Rigasz-féle baráti társaság és a pesti görögök 75/I
76 FÜVES ÖDÖN sok forradalmi szervezkedése,6 amelynek élére 1794 elején Martinovics Ignác állt. A nemzeti függetlenség, szabadság és egyenlőség kivívásáért szőtt összeesküvést a Habsburgok már 1795. máj. 20-án vérbe fojtották, a mozgalom vezetőit kivégezték. A jakobinusok perirataiban olvashatjuk, hogy Erdélyi László juratus vádlott azt vallotta, hogy a Martinovics-káté egy lemásolt példányát egy Angelaky nevű joghallgató társától kapta,7 aki hívta őt a titkos társaságba is. Ez az ifjú, Angelaky Laszkar tekintélyes öreg pesti görög kereskedő fia volt.8 Amikor a rendőri nyomozás megállapította, hogy az említett görög ifjú már az előző évben meghalt,9 Erdélyi bevallotta, hogy az Angelaky fiúval kapcsolatos egész ügyet ő találta ki, hogy Szolártsikot mentse. Ezzel a vallomással megdől az a feltételezés, hogy a görög ifjú is részese volt a Martinovics-féle összeesküvésnek. Az azonban valószínű, hogy Erdélyi Angelaky személyében olyan valakire akarta kenni a bűnrészességet, akinek e szervezkedéshez való viszonya nem lehetett negatív, mert akkor rögtön nyilvánvalóvá vált volna állításának hamis volta. A Martinovics-féle összeesküvés elfojtása utáni évben indult meg a diaszpóra görögség körében a görög nép felszabadítását célul kitűző 'EzaiQBÍa TWV ФО.шу komolyabb szervezése, amely előzőleg már 1780-ban Bukarestben megalakult. 1796 augusztusában érkezett ugyanis Rigasz Velesztinlisz költő Bécsbe, aki az ottani görögök szervezése után átvette az egész nemzetközi titkos szervezet vezetését,10 amely célul tűzte ki a balkáni népek összefogásával és francia segítség igénybevételével a török iga lerázását, valamint a nép számára a szabadságjogok biztosítását Görögországban. Ez a célkitűzés már a pesti görögök széles körét is megmozgatta, hisz' ebben a nemzeti felkelésben már nemcsak a kisszámú értelmiség, hanem a kereskedők is érdekelve voltak. Hogy megalakult Pesten is ennek az Európát behálózó mozgalomnak egy helyi szervezete, azt a görög szakirodalom is feltételezi.1 1 A pesti görögök mozgolódása már Rigasz Bécsbe való költözése előtt megindulhatott. Ezt bizonyítja az a tény, hogy Rigásznak a bűnjelként lefoglalt levelező partnereiről vezetett címjegyzékében szereplő Rizosz Dormuszisz már 1794 márciusában meghalt.1 2 A pesti Baráti Társaság megalakulására vonatkozólag — bizonyára a titkos szervezés miatt — nem találtunk adatot. Az 1796-tól kezdve erőteljesebben működni kezdő titkos forradalmi mozgalom pesti tevékenységére azonban a következő adatokból következtethetünk: A Pesti Görög-Vlach Kommunitas nemrég megtalált görög nyelvű protokollumának tanúsága szerint1 3 az egyházközség 1797. dec. 31-én — tehát Rigasz dee. 19-i elfogása után hamarosan — a görög nemzet „jó rendjének" megőrzése érdekében határozatilag megtiltotta a tanítóknak és tanulóknak, hogy az ünnepek alatt házakba menjenek, s hogy valami nem iskolai és templomi vonatkozású dolgot („veorégio/ia) vigyenek véghez az elöljárók tudta nélkül. Ebből az egyházközségi határozatból nyilvánvaló, hogy e tilalomra azért volt szükség, mert a görögök ünnepnapokon, magánházakban össze szoktak gyűlni, ahol a görög nemzet sorsára vonatkozólag új dolgokat terveztek. Az egyházközség vezetősége, megrettenve Rigasz lefogása miatt, elhatározta, hogy a tanítókat és tanulókat visszatartja a forradalmi társaságba való belekeveredéstől. Hogy kik tartoztak a pesti görögök közül e mozgalomba, pontosan nem tudjuk, mert titkos társaságról volt szó. Minden kétséget kizáróan állíthatjuk azonban a következőkről: A fent említett címjegyzékben Rizosz Dormusziszon kívül Joannes Tsukasz neve is szerepel. Maga a vizsgálóbíró a titkos társaság pesti ügynökeinek tekintette mindkét személyt. Rigasz vádlott-társai közül 6-ot az összeesküvésben valórészvétel miatt 1798. ápr. 28-án száműzték a Monarchia területéről. Ezek között volt egy Konstantin Tullius (Tullio) nevű pesti fiatalember is.1 4 ' Benda K.: A magyar jakobinusok. Bpest. 1957. ' A magyar jakobinusok iratai. Bpest. 1952. II. köt. 513., 649.; III. köt. 32-33., 35. 1. • Angelaky Laszkar már 1746 óta lakott Pesten. 1773-ban a pesti kereskedő ï társaság tagja lett; 90 éves korában halt meg 1798-ban. • Angelaky Laszkar halála előtt 1798. márc. 8-án kelt végrendeletében évi 100 Ft-ot hagyott György nevű fiára, hogy tanulmányait befejezze. Ezek szerint tehát Angelaky Laszkarnak volt egy kisebb fia is, aki tanulmányokat folytatott. (Fővárosi Levéltár Testamente et Inventaria a. m. 807.) " A Itigaszra vonatkozó iratokat egy magyar származású ember, Győri rendezte először a bécsi levéltárban. Rigaszra vonatkozó legfőbb irodalom: Lamprosz Sz.: 'Avéxö та. iyygacpa neQlPrjya BeXedxiXfj. Athén. 1891; Amandosz K. : Aréxö za SyyQatpa negl 'Pjya BeXmrivMj. Athén. 1930; Daszkalakisz A.: Rhigasz Velestinis. rárizs. 1937; Vranuszisz L. Pjyaç BeXcarivXfjç Athén. 1963. " Kordatosz J.: Чатое'а ríj; viaj 'ЕХШл. Athén. 1957. I. köt. 343. 1. 12 Vranuszisz: 1. m. 104. 1. 13 A protokollum megtalálható a Budapesti Magyar Ortodox Egyházközség levéltárában. " Vranuszisz: i. m. 128. 1. Tollio-család Pesten kívül élt még Vácott is.
