Századok – 1970

KÖZLEMÉNYEK - Füves Ödön : A Rigasz-féle baráti társaság és a pesti görögök 75/I

Füves Ödön A Rigasz-féle Baráti Társaság és a pesti görögök A felv ilágosodás eszméinek terjedése nem korlátozódott csupán a magyarokra, lianem csakhamar ismertekké váltak a hazai s elsősorban a pesti görögök számára is. Erre a szellemi áramlatra vonatkozó ismereteiket két oldalról kapták: egyrészt a magyar felvilágosodás képviselőitől, másrészt pedig a szomszédos államokban élő honfitársaiktól. Pesten a XVIII. század második felében már nagy számban éltek a felvilágosodás szellemétől áthatott emberek, akik közül többen az 1770-es évek elején az emberek testvériségét hirdető két szabadkőműves páholyba tömörültek. De a pesti görögök kereskedők lévén állandó összeköttetésben álltak a szomszédos országok görögjeivel is, akikkel természetesen nemcsak üzleti ügyeiket tárgyalták meg, hanem kicserélték gondolataikat is. Felmerül az a kérdés, hogy vajon az új eszméket magukévá tették-e a pesti görögök. Erre vonatkozólag bizonyossággal állapíthatjuk meg, hogy a görögök nagy többsége, különösen az idősebb generáció tagjai mentesek maradtak a felvilágosodás hatásától, sőt némi aggodalommal szemlélték a görög ifjúság műveltebb részének a vallással szembeni közömbösségét. Hű képet ad Zavirasz György, a magyarországi görögök egyik szellemi vezére,1 e nem nagyszámú görög értelmiség beállítottságáról egyik tanítványa számára készített fordítási gyakorlatában,2

ahol szomorúan állapítja meg, hogy egyes ifjak templom helyett kávéházba járnak, ott pazarolják pénzüket és drága idejüket, •ehelyett, hogy értékes, vallásos könyveket vásárolnának — írja — mindenféle mitológiát, erotikus, erkölcsromboló műveket olvasnak, sőt egyesek még deista, istentagadó, vallásellenes könyvek tanulmányozásával is foglalkoznak. Zavirasznak ezek az aggódó sorai a görögök nagy többségének nézetét tükrözik a viszonylag kisszámú görög művelt ifjúságról. A pesti görögök széles körében a felvilágosodás nem talált talajra, inert 1. a görög családok jó része csak a hűségeskü rendelet után a XVIII. sz. utolsó évtizedeiben kezd végleg letelepedni Pesten, 2. a görög ifjak zöme ekkor még apja foglalkozását folytatta s csak viszonylag kevesen léptek közülük az értelmiség soraiba, vagyis kevés volt azoknak a görögöknek a száma, akiket műveltségüknél fogva megragadhatott az új eszme, 3. a görög diaszpóra számára az ortodox vallás nemzeti összetartó erő volt, a felvilágosodás deizmusa viszont megfosztotta volna őket ettől. Nem csoda tehát, hogy a pesti görögöknek a szabadkőműves páholyokban való részvételére vonatkozólag nem sikerült adatot találnunk annak ellenére, hogy 1782-ben a görög származású moldvai fejedelem Mavrokordat Muruzi Konstantin öccse, Sándor herceg3 pénzügyi nehézségeinek leküzdése céljából megpróbált Pesten egy páholyt alapítani, amely azonban éppen az ő üzelmei miatt nem volt nagy létszámú ós hosszú életű.4

Tudomásunk van arról is, hogy a pesti szerb templom egyik papja, Milivoin György,5

aki akkoriban a még önálló templommal nem rendelkező görögök lelkipásztora is volt, Photius néven vezető szerepet töltött be a pesti ,,Nagyszívűség"nevezetű páholyban. Mindezek ellenére megállapítható, hogy egyiküknek sem volt hatása a pesti görögökre. Jóval nagyobb érdeklődést váltottak ki a görögök körében a francia forradalom eszméi, mert azok a szabad Görögország reményét is felkeltették bennük. Különösen a francia konvent 1792. nov. 19-i kiáltványa után, amelyben Franciaország hajlandónak nyilatkozott a szabadságukért küzdő népek támogatására, nőtt meg az elnyomott népek lelkesedése. Ennek hatása alatt indult meg hazánkban a radikális demokrata jakobinu-1 Horváth E.: Zavirasz György élete és munkái. Bpest. 1937. 2 Füves ö. : Zaviras Obersetzer von Cornelius Nepos. О Eranistes, 2 (1964) 60 — 63. 1. 3 Muruzi Sándor hg. életpályájára és a nagyszebeni páholyban végzett tevékenységére vonatkozólag ld. Abafi L. : Geschichte der Freimaurerei. Bpest. 1893. III. köt. 225, 227, 232 és 342. 1. A nagyszebeni páholynak Muruzin kfvül volt még néhány más görög tagja is. I. m. 226. I. ' Muruzi pesti páholyalapítására vonatkozólag ld. Jancsó E. : A magyar szabadkőművesség irodalmi és művelődéstörténeti szerepe а XVIII. században. Cluj. 1936. 205-207., 243. 1. • Abafi: i. m. 387. 1., Jancsó: i. m. 202., 211. 1.