Századok – 1970

FOLYÓIRATSZEMLE - Magyar folyóiratok - 758/III

FOLYÓI H ATSZEMLE 773-Megyei Levéltár anyagára támaszkodva vázolja a tanítók gazdasági és társadalmi helyzetét, politikai állásfoglalását. TÖRTÉNELEMTANÍTÁS XIII. évf. (1968) 6. sz. — EPERJESSY GÉZA: A helytörténeti irodalom és a történelemtanítás című tanulmányában az iskolai történelemtanítás igényeinek figyelembevételével felsorolja az egyes nagyobb múzeumok és vidéki egyetemek, főiskolák gondozásában megjelent helytörténeti munkákat, majd részletesebben ismerteti a használatos helytörténeti olvasókönyveket, amelyek a történelemtanítás rendelkezésére állnak. — SZABOLCS OTTÓ: A magyar nép történetének tanítása a jugoszláviai iskolákban címmel ismerteti az 1968. október 21—24. között Novi Sadon tartott szemináriumot, melynek célja az volt, hogy felkészítse a tanárokat a magyar történelem tanítására az új oktatási programnak megfelelően; ennek megfelelően a jövőben a történelemtanításra szánt időnek kb. 20%-át a szomszéd népek történelmének tanítására fordítják. XIV. évf. (1969) 1. sz. — BELLÉR BÉLA: A nacionalizmus-vita — történelemtanári szemmel című tanulmányában megállapítja, hogy a vita hozzásegített történelmünk illúziók nélküli, reális látásához, a polgári nemzeti történetfelfogás maradványainak eltüntetéséhez. A történész-vita problémái között említi, hogy — különösen az első szakaszában — csak a nacionalizmus elleni harccal foglalkozott, kevésbé a szocialista hazafiság kialakításával. 2. sz. — Magyar és francia középiskolai történelemtankönyvek revíziója. A magyar és francia kulturális egyezmény keretében Budapesten 1966. szeptember 13-tól 17-ig magyar és francia történészek és történelemtanárok ülést tartottak, ahol kölcsönösen felülvizsgálták a középfokú oktatásban használt törtónelemtankönyveket. A magyar történészeknek a francia történelemtankönyvekről készített jelentése az 1492—1789, 1848—1914, 1918— 1945-ig terjedő időszakokat tartalmazta, míg a francia történészek a magyar gimnáziumok IV. osztályában használatos történelemtankönyvekről mondtak helyenként részletekre is kiterjedő véleményt. — K. VILÁGOSSÁG 1968. (IX. évf.) 12. sz. —HANÁK PÉTER: Magyarország és a Monarchia felbomlása című cikkében a Habsburgbirodalom és az ezeréves Magyarország összeomlásának okaival, előzményeivel és következményeivel foglalkozik. Részletesen elemzi az 1849-es trónfosztástól az 1918 november közepi néphatározathoz vezető út első nagy fordulópontjának, az 1867-es kiegyezésnek előzményeit, majd létrejöttének az ország és a magyarság helyzetére gyakorolt hatását. Kimutatja, hogy választani csak két — a Deák- ós Kossuth-féle — irányzat között volt lehetséges. 1848 után a nemzeti önállóság és a társadalmi demokratizmus gondolata szétvált, sőt a századforduló idején szembekerült egymással. Befejezésül a magyar demokrácia táborának ós Károlyi Mihálynak törekvéseit, s e törekvések ellentmondásait részletezi. — BALÁZS GYÖRGY: Tőrdöfés hátulról. Egy legenda igaz története. 1918 novemberében, már a fegyverszüneti feltételek elfogadása után, Németországban sorra alakultak meg a munkás- és katonatanácsok. A német uralkodó osztályok ezt a körülményt használták fel a legenda megalkotására (hogy ui. a háború elvesztéséért ill. a békerendszerekért a német munkásságot terheli a felelősség) s saját felelősségük elhárítására. Bemutatja a szerző a legenda kialakítóit, s azt is, hogyan használták fel a kispolgárok és lumpen elemek nacionalizmusának felszítására, melytől a munkásság egy része sem volt mentes. 1969. (X. évf.) 1. sz. — VÁMOS IMRE: A lateráni egyezmény pápája című cikkében XI. Pius életútját mutatja be. Áttekinti megválasztásának körülményeit, majd a lateráni szerződés aláírását megelőző diplomáciai manővereket. Ismerteti a mintegy 200 megbeszélés után 1929. február I 1-én megkötött szerződós főbb pontjait. Részletesen elemzi a Quadragesimo anno kezdetű enciklikát, s feltárja a „Mit brennender Sorge" enciklika létrejöttének előzményeit; az enciklikában megnyilvánuló antiUommunizmust. 2. sz. — SZALAI GYÖRGY: Keresztényszocializmus és polgári demokrácia Ausztriában. A nagy francia forradalom hatására Európa-szerte kibontakoztak a demokratikus polgári mozgalmak, melyek szembekerültek a katolikus egyházzal. Az olyan kifejezetten katolikus országban, mint Ausztria, a szociális mozgalmak is katolikus reform-mozgalomként indultak. A keresztényszocializmus eszmei előfutára egy Vogelsang nevezetű, Mecklenburgból származó protestáns nemes volt, aki Innsbruckban katolizált, s ott dolgozta ki antiliberális, antiszemita elméletét. Az osztrák főpapság kezdetben ellenszenvv el viseltetett a keresztényszocializmussal szemben, s a Katolikus Néppártot tekintette saját pártjának. Az 1900-as választásokat követően a párt fuzionált a Katolikus Néppárttel, s létrejött a Keresztényszociális Birodalmi Párt, mely az első világháborút követően rövid ideig koalícióban vett részt a szociáldemokratákkal és az ún. nagynémetekkel, majd kormány-