Századok – 1970

FOLYÓIRATSZEMLE - Magyar folyóiratok - 758/III

774 FOLYÓI RATSZEMLF. párt lett. Ezt követően a kancellárok szinte kivétel nélkül e pártból kerültek ki. A szerző tisztázza a keresztényszocialisták és a Heimwehr-mozgalom kapcsolatát, s végül a párt felelősségének kérdését az Anschluss létrejöttében. 3. sz. — A Tanácsköztársaság a magyar történelemben címmel szerkesztőségi cikk foglalkozik a proletárdiktatúra kikiáltásának 50. évfordulójával. Ismerteti előzményeit, a társadalom radikalizálódását, a Tanácsköztársaság intézkedéseit, s a bukása utáni fehérterrort. — SIMOR ANDRÁS: Mária országa — papi kezekben címmel Ady Endre és Szamuely Tibor antiklerikális publicisztikájából készített összeállítást. — HANÁK PÉTER: Kései rehahabüitáció címmel Eötvös Károly munkája, „A nagy per" kiadása kapcsán ismerteti az 1882—83-as tiszaeszlári vérvád előzményeit s a pert, melyben az igazságtalanul meghurcolt vádlottak védelmét látta el Eötvös. Részletezi, hogy milyen érvek alapján vállalta el a védelmet, majd feltárja a védőbeszéd pontjait, melyek a vád tarthatatlanságát bizonyították. Vázolja a per társadalmi hátterét, melyben ugyan sikerült Eötvösnek a felmentést elérni, de a rehabilitációt már nem. 4. sz. —Г BELLÉR BÉLA: A Tanácsköztársaság és a vallás című cikke megállapítja, hogy a Tanácsköztársaság politikájában és ideológiai életében nem játszottak központi szerepet a vallással kapcsolatos kérdések: hivatalosan biztosították a teljes vallásszabadságot. Ismerteti a Tanácsköztársaság ideje alatt megjelent, a vallással és a vallásos emberrel foglalkozó röpiratokat, majd egyes papoknak, lelkészeknek a Szocialista Pártba való belépése hátterét világítja meg. — ANDRÁSSY ANTAL: A nép papja. A szerző Simon •József marcali káplán Tanácsköztársaság alatti tevékenységét és a proletárdiktatúra megdöntése utáni kegyetlen meggyilkolását mutatja be korabeli dokumentumok alapján. 5. sz. — RÁcz ZOLTÁN: A jezsuiták Magyarországon. A mohácsi csatavesztés, majd Buda elfoglalása után a katolikus egyház szervezetei felbomlóban voltak, sok pap áttért a lutheránus hitre. Az egyház sorainak rendezésére Oláh Miklós esztergomi hercegprímás a jezsuitáknak az országba való behívásával tett kísérleteket. A cikk áttekinti a jezsuita rend 1560-ban történő megjelenésétől a felszabadulás utáni feloszlatásáig terjedő időszak alatti tevékenységét. Bemutatja az ellenreformáció kibontakozását, a kulturális életben betöltött szerepüket s hangsúlyozza, hogy mindig a Habsburgok mellett álltak, a Rákóczi-szabadságharcban éppúgy, mint 1848—49-ben. A XX. században a jezsuiták a parasztfiatalság megnyerésére egymásután alakították meg szervezeteiket, így a KALOT és a KALÁSZ szervezeteket. 8—9. sz.: GECSE GUSZTÁV: A pápaság és a császárság harca a középkorban. A római birodalom hanyatlásának korában a római püspökség a vallási tekintély mellett politikai és gazdasági hatalomra is szert tett. Ez a hatalom a római birodalom felbomlása idején már oly nagy volt, hogy az újonnan berendezkedő államok nem hagyhatták figyelmen kívül, mert ahol elnyerték az egyház támogatását, ott könnyebben szilárdíthatták meg saját hatalmukat. A nyugati egyház központosítása, hatalmának megerősödése I. Gergely pápa idejére esett. A pápai állam létrejötte s a bizánci befolyás megszűnése IT. István pápa és Pipin frank király szövetségének eredménye volt, s ez időtájt tűnt fel az ún. Konstantinosz császár adománylevele, mely évszázadokon keresztül befolyásolta a pápaság és a világi hatalom viszonyát. A német-római császárság létrejötte után a pápai hatalom meggyengült olyannyira, hogy a császárok nemcsak a főpapok, hanem még a pápa választásába is beleszóltak. Az egyházon belül megindult szerzetesi mozgalom ezt hivatott ellensúlyozni, s ez vezetett az invesztitúra-harchoz. E harc sikere arra indította a pápákat, hogy az egész világra kiterjesszék hatalmukat. Ezt részben a keresztesháború, részben a missziós-tevékenységrévén látták elérhetőnek. Befejezésként a szerző a pápaság és császárság között váltakozó szerencsével folyó harc gazdasági és társadalmi hátterét világítja meg. — P. A magyar folyóiratszemlét összeállították: Glatz Ferenc ( G.), Hegyi Klára (H.), Horváth Jenő (H.J.), Kardos József (K.), Pál Lajos (P.), Solymosi László (S.), .Stier Miklós (S. M.), Szász Zoltán (Sz.), Tóth István (T).