Századok – 1970

FOLYÓIRATSZEMLE - Magyar folyóiratok - 758/III

772 FOLYÓI RATSZEMLF. пак alakulásáról, életkörülményeik különbözőségéről, a tanítónők különlegesen kilátástalan helyzetéről. 10. sz.: BELLÉR BÉLA: Közoktatásügyi reformtervek 1918—19-ben című tanulmányában a Magyarországi Tanítók Szabad Egyesületének, valamint a Magyarországi Tanítók Szakszervezetének kultúrprogramjáról ír, majd a Magyar Gyermektanulmányi Társaság reformtervét, végül pedig a Nevelőmunkások Országos Szövetségének programját mutatja be. Mint megállapítja, a pedagógiai reformtervekből kibontakozik ,,a magyar közoktatás új, a szocializmus felé haladó demokratikus rendszere". — KELEN JOLÁN: Az Iskolai Reformbizottság (1918—1919). 1918 decemberében a Városi Alkalmazottak Országos Szövetségének budapesti pedagógus szakosztálya Czóbel Ernő kezdeményezésére 11 tagú ún. Iskolai Reformbizottságot hozott létre egy korszerű, részletekbe menő, és minden tantárgyat, az iskola egész életét szabályozó iskolareform kidolgozására. A szerző bemutatja a bizottság által megadott általános alapelveket, majd részletesen kitér a reform ismertetésére. A tantárgyi és tantervi határozatok tárgyalásánál különösen részletesen beszél a történelemoktatás reformjáról. Az új iskolaévet már intézményesen is az iskolareform értelmében készítették elő. XIX. évf. (1969) 1. sz. — HEGEDŰS ANDRÁS: Juhász Gyula pedagógiai nézetei •imrnel arról ír, hogy 1919 előtti publicisztikai írásaiban a polgári radikalizmus szemléletében szólaltatta meg gondolatait; 1919 után ezek plebejus-szocialisztikus szemléletűekké váltak. 2. sz.: SIMON GYULA: A közoktatásügy néhány kérdése a magyarországi 1918-as polgári demokratikus forradalom idején című tanulmányának első felében a közoktatásügy politikai helyzetét, az 1868-as népoktatási törvény hatékonyságát vizsgálja az 1918-ig terjedő időszakban, majd в közoktatásügyi kormányzat tevékenységét 1918. október 31-től a Tanácsköztársaság győzelemre jutásáig. 3. sz. — KELEN JOLÁN: .4 Magyar Tanácsköztársaság iskolareformja című tanulmányában közli a Közoktatásügyi Népbiztosság felépítését, részletezi az államosítást, a játékiskolák fejlesztését, beszél az egységes nyolc osztályú népiskola létrehozásáról, a középiskolai oktatásról, az ipari szakoktatás helyzetéről, végül az egyetemek és főiskolák reformjáról is szól. — BELLÉR BÉLA: A Magyar Tanácsköztársaság iskolapolitikája című tanulmányában a Tanácsköztársaság közoktatásügyi intézkedéseivel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy „ma is legértékesebb és legtanulságosabb vonásának azt az egységes művelődéspolitikai és pedagógiai gondolkodásmódot találjuk, amely minden intézkedésnél az iskolarendszer egészéből indul ki, és minden kérdést a hálózat egészére érvényes, egységes és tudatos alapelvekkel old meg". Megállapítja, hogy „1919 szocialista pedagógusai a történelmi materializmus elvi alapjára helyezkedve világosan látták a nevelési célnak a társadalmi változásokkal való szoros összefüggését, a közoktatásügy és nevelés történelmi és osztályjellegét". A Tanácsköztársaság iskolareformjáról adott elemzésben beszél a szerző a nevelési és oktatási intézmények államosításáról, a kötelező vallásoktatás eltörléséről, az óvodákról, az általános népiskolákról és az ipari ill. mezőgazdasági szakmunkásképzésről.—PETRÁK KATALIN.- A Magyar Tanácsköztársaság gyermekvédelme címmel bemutatja az anya- és csecsemővédelem kiépítését, az iskolai gyermekvédelem bevezetését, a gyermekegészségügy megszervezését, a gyermekmunka korlátozását, a gyermekbűnözés felszámolását. — BIHARI MÓR: Miért volt pedagógus tömegbázisa a Tanácsköztársaságnak ? címmel vázolja a pedagógusok kulturális, politikai, gazdasági helyzetében mutatkozó alapvető változásokat. — SZABOLCS OTTÓ: Pedagógusok a polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság idején című tanulmányában megállapítja, hogy 1918 őszén a pedagógusok legszélesebb rétegei és legkülönbözőbb irányzatai — más-más okból — az őszirózsás forradalom mögött állottak. A pedagógusok többsége híven szolgálta a Tanácsköztársaságot is, egy része viszont azzal ellenséges, vagy legalábbis közömbös magatartást tanúsított. A cikk említést tesz azokról a hibás vagy elhamarkodott intézkedésekről, amelyek nem járultak hozzá a rendszer pedagógusbázisának szélesítéséhez. — GELLÉRT LÁSZLÓ: Dokumentumok az ellenforradalomnak a baloldali diákok ellen indított fegyelmi eljárásaiból című tanulmányában bemutatja az elsősorban a szocialista diákmozgalom országos ós helyi vezetői, s külön kategóriába sorolva a vöröskatonai diákok ellen indított fegyelmi bizottságok működését, a megfélemlítés, a lelki terror módszereit, a fegyelmi büntetések sorát. Említi, hogy több középiskolás diák ellen rendőrségi, sőt bírósági eljárás is indult. 4. sz.: KÁLMÁN GYÖRGY: A magyar népoktatás százéves fejlődése címmel a népiskolai oktatás történelmi fejlődését vázolja fel „Lex Eötvös"-től a mai általános iskoláig. — KELEMEN ELEMÉR: Somogyi tanítók a Magyar Tanácsköztársaság idején című tanulmányában elsősorban a Somogy