Századok – 1970

FOLYÓIRATSZEMLE - Magyar folyóiratok - 758/III

FOLYÓI H ATSZEMLE 771-/ 3. sz.: A Tanácsköztársaság jubileumára cikket közöl CZINE MiHÁLYtól, Forradalom és irodalom címmel. Czine azt mutatja be, hogyan hozott a polgári demokratikus, majd a proletárforradalom az írói pályákon olyan fordulatot, amely a legtöbbeket s a legkiválóbbakat a szocializmus eszméjéhez vonzotta.—BARTA LAJOS: A felejthetetlen magyar 19 című írása az 1964 őszén elhunyt szocialista író: írók és irodalom a Tanácsköztársaság alatt című befejezetlen, kéziratos művének egyik fejezete. Beszél a magyar kommün államáról, hadseregéről, idézi a Vörös Újság első számait, majd Kun Béla irodalmi tárgyú, — írók körében folytatott — beszélgetéseiből közöl néhányat. — KÁVÁSSY SÁNDOR A publicista Latinca néhány írásáról emlékezik meg — s bemutatja, hogyan jut el Latinca a kommün alatt a Tanácsköztársaság eszméivel való teljes azonosulásig. 4. sz.: CZINE MIHÁLY: A magyar •avantgard. Kassák Lajos címmel írt tanulmányt, amelyben a két világháború közötti időszak magyar avantgardjának a nyugateurópai sajátosságoktól eltérő, komorabb hangulatát mutatja be. Igazi kibontako• zását az ellenforradalmi légkör gátplta meg Magyarországon. Kassák is — éppen a levert forradalmak után — a művészet ós politika antagonizmusának elvéig jut el. 5. sz.: CZINE MIHÁLY: Irodalmunk a két háború között című tanulmányában felvázolja a korszak törénetének legfontosabb társadalmi, politikai, ideológiai problémáit. Kimutatja, miként tükröződnek ezen problémák magában az irodalomban, az irodalmi tudatban. 6. sz.: CZINE MIHÁLY: A forradalmi szocialista irodalom. József Attila című tanulmánya a két világháború közötti hazai s főként emigrációs irodalom sajátosságaival foglalkozik, majd a korszak legjobb polgári és szocialista művészi —irodalmi életművének értékelésével. 7—8. sz. CZINE MIHÁLY: A népi irodalom című tanulmányában kísérletet tesz a népi írók mozgalmának a két világháború közötti társadalmi-politikai viszonyok és ideológiai áramlatok közegében való elhelyezésére, s részletesebb portrét ad Illyés Gyuláról ós Németh Lászlóról. — S. M. MÚZEUMI KÖZLEMÉNYEK 1969. 2. számában GERELYES EDE: A Magyar Tanácsköztársaság múzeumügye címmel a Művészeti és Múzeumi Direktórium munkájával s a múzeumi területen lezajlott változások három fő vonalával (az intézmények tudományos munkájának felülvizsgálása ós átszervezése, a magánosok műkincseinek államosítása, a múzeumok népművelő tevékenységének reformja) foglalkozik. 3. sz. ESTI BÉLA a tanácsköztársasági jubileumi kiállítások tapasztalatairól ír. Az MTA Régészeti és Történettudományi Bizottság előtt került vitára Bartha Antal ,,A régészet és a történettudomány együttműködésének kérdései" című referátuma. A két tudomány komplex felhasználása mellett nagy szükség van 0 régészetben a természettudományos vizsgálati módszerek hasznosítására, hiszen éppen a régészet biztosítja a lehetőségeket a természet- és társadalomtudományok együttműködésére. Hazai viszonylatban a régészeti eredményeket elsősorban a nehezen induló technikatörténeti kutatásokban, az egyes kultúrák etnikai azonosításában, a kronológia pontosításában kell felhasználni. MŰEMLÉKVÉDELEM 1969. 1. szám. — MOLNÁR JÓZSEF a Rudas gyógyfürdő építéstörténetót tekinti át. 2. szám.— CASTIGLIONE LÁSZLÓ az ókor legnagyobb épülethelyreállítási akciójáról (i. e. 28, Augustus császár) ír, melynek során 82 templomot restauráltak Rómában, s amely nagyban befolyásolta az Augustus-korabeli építészeti stílust. 3. szám.—DOMOKOS OTTÓ Sopron város 1886-os műemléki szabályrendeletét s annak előzményeit ismerteti. Sopronnak a hazai műemlékvédelemben vitt kezdeményező szerepét ismerteti. — HOLOVICS FLÓRIÁN: Mi minden kellett Kanizsa várának lerombolásához'', című forrásközlése Batthyány Ádám egy 1702-ben kelt levelének adataival világítja meg, milyen jelentős emberi munkaerőt és igáserőt igényelt Kanizsa lerombolása. — ZÁHONYI FERENC Veszprém várának egy 1656-os leírását, alaprajzát és távlati képét mutatja be. — H. PEDAGÓGIAI SZEMLE VIII. évf. (1968) 9. sz. — FALUDI SZILÁRD: AZ 1868. évi népoktatási törvény c. tanulmányában kiemeli, hogy ,,az 1868-as népoktatási törvény — összes korabeli fogyatkozásai, korlátai és későbbi részleges meg nem valósulása mellett is — nagy horderejű, úgyszólván korszakos jelentőségű törvény, elsősorban elvi szempontból. Kötelezővé tette a népoktatást, vagyis a tanulást az állampolgárok számára ós a tanulás feltóteleinek biztosítását az állam számára." — SZABOLCS OTTÓ : A pedagógusok élete az elm világháború elátti félszázadban című tanulmánya részletesen szól a fővárosi és vidéki pedagógusok kereseti viszonyai-