Századok – 1970

FOLYÓIRATSZEMLE - Magyar folyóiratok - 758/III

770 FOLYÓI RATSZEMLF. a békés építőmunka, a második világ­háború, az 1950 utáni fejlődés időszaka -—• főbb adatai alapján. —- A folyóirat Szemle rovata A szovjet statisztika tör­ténetének dokumentumaiból címmel az ál­lami statisztika megszervezésével kap­csolatos rendeletekből közöl. — A Szov­jetunió hivatalos statisztikai kiadványainak bibliográfiája (1917—1967) címmel a bib­liográfia a Szovjetunió állami szervei (Statisztikai Hivatal, Tervhivatal stb.) által kiadott ós a Központi Statisztikai Hivatal könyvtárában megtalálható hi­vatalos kiadványokat tartalmazza, szak­rendi csoportosításban. 12. sz. PERJÉS GÉZA: A modellek jelentősége a történeti statisztikában című írása a modellszemlélet használhatóságá­nak problémáit vizsgálja, majd Thiinen modelljét ismerteti és jelentőségét mél­tatja, valamint vázolja azokat a lépéseket, amelyeket a szerző tett meg, a XVI—XVIII. századi agrártörténeti kutatásai alapján a mezőgazdasági termelés vizsgálatára alkalmas modell felállítása irányában. 1968. (4G. évf.) 3. sz. — LENGYEL LÁSZLÓ: A foglalkoztatottság területi ala­kulása c. tanulmánya 1949-es ós 1966-os adatok alapján három szempontból elemzi a címben megjelölt problémát: 1. népes­ség — munkaerőforrás — foglalkoztatott­sági szint; 2. a foglalkoztatottság nép­gazdasági ágak és nemek szerint; 3. munkaerőmozgás megyén belül és megyék között. 8—9. sz. — DÁVID ZOLTÁN: AZ agrár­statisztika forrásai: a II. József-féle katasz­teri felmérés című dolgozatában felsorolja a legfontosabb forráscsoportokat, röviden jellemzi azokat. Részletesen a külön csoportot alkotó kataszteri felmérések közül az elsőt elemzi. Ezt a kataszteri felmérést II. József rendeletére 1786 és 1789 között hajtották végre. Az elemzés három területre terjed ki: az adatok létre­jöttének részletei, pontosságuk, megbíz­hatóságuk mértéke, a statisztikai fel­dolgozásra alkalmas adatok. — BENIÍE JÓZSEF: Néhány észrevétel egy statisztikai kiadvány évfordulója kapcsán című cikke legújabbkori agrártörténetünk egyik leg­fontosabb adatforrása — a Magyar Statisz­tikai Közlemények sorozatban „Magyar­ország földbirtokviszonyai az 1935. év­ben" —• megjelenésének 30. évfordulója alkalmából írta. A szerző hangsúlyozza, hogy annak ellenére, hogy ez a munka egyik legértékesebb statisztikai kiadvá­nyunk, a kutatók számára egymagában elégtelen. A felhasználás során az egyéb statisztikai kiadványokat is figyelembe kell venni. Ilyen kiegészítések alapján vitatja a szerző Nemes Dezső, M. Somlyai Magda, Erdei Ferenc munkáinak ezeres adatait. 10. sz. — PERJÉS GÉZA: A statisztikai szemlélet elemei à XVIII. század eleji adóösszeírásokban c. cikkében az 1715, az 1720 és az 1728 évi adóösszeírást elemzi. Az összeírásokkal a kormányzás célja az volt, hogy a háborúkban szétzilált államháztartást az adóbevételek emelésé­vel rendbehozzák. Az összeírások — a lakosság ellenállása, az ijßszeiro appará­tus tökéletlensége, a hiányos információ­bázis miatt — nem váltották be a hozzá­juk fűzött reményeket. A szerző szerint bár az adatok abszolút értelemben hibásak, megfelelő matematikai statisztikai esz­közök alkalmazásával mégis sikerülhet az 1728 évi adóösszeírás eredményeiből bizonyos összefüggéseket kimutatni. Ugyan­is a hibáknak bizonyos állandó tendenciájuk van. 47. évf. (1969) 3. sz. — HORVÁTH RÓBERT: A Tanácsköztársaság megalakulá­sának félévszázados fordulója és statisztikai kezdeményezéseinek jelentősége című cikké­ben összehasonlításokat tesz Leninnek a szocialista állami statisztikára vonatkozó koncepciói, azok Szovjetunióban történt megvalósítása és a Magyar Tanácsköz­társaság időszakának statisztikai elkép­zelései és gyakorlata között. Részlete­sebben ismerteti a Varga Jenő vezetése alatt működő Szociális Termelés Népbiz­tossága Üzemstatisztikai osztályának mű­ködését, szerepét, jelentőségét, a Központi Statisztikai Hivatalhoz való viszonyát. — A Szemle rovat Dokumentumok a Magyar Tanácsköztársaság történetéből címmel ren­deleteket, korabeli statisztikákat közöl.— H. J. Kulturális és ismer JELENKOR XII. évf. (1969) 1. sz. — CZINE MIHÁLY': A modern polgári irodalom kibontakozása 1905—1918 című tanul­mányában áttekintést ad a századelő mű­vészi törekvéseiről, a Nyugat indulá­sáról. 2. sz.: CZINE MIHÁLY: Három portré című cikke Ady Endre, Móricz Zsigmond ;erjeszto folyóiratok ós Krúdy Gytda pályájáról, életművéről ős irodalomtörténeti jelentőségétől ad tö­mör képet. — SZABÓ B. ISTVÁN: Darvas József munkássága 1945 után című tanul­mányában az egész írói pálya felvázolására törekszik, kiemelve, hogy Darvas írói programja a társadalmi forma és életmód megváltoztatásának céljához kötődik.

Next

/
Thumbnails
Contents