Századok – 1970

FOLYÓIRATSZEMLE - Magyar folyóiratok - 758/III

FOLYÓI H ATSZEMLE 769-kör alaprajzú hajlékok egyik legfejlettebb formáját képviseli. A szei'ző rámutat arra, hogy a XVIII. századi szlovák telepesek technikája más kunyhóformához kötődött. — BÁLINT SÁNDOR—JUHÁSZ ANTAL: A szegedi gombkötőmesterség c. cikke a kihalt iparágat néprajzi módszerekkel vizsgálja. Tisztázza a gombkötő és a paszományos mesterség viszonyát, ismerteti az iparág készítményeit, munkamódjait és termékei szerepét a szegedi polgári és paraszti viseletben. — BOROSS MARIETTA: A makói hagymatermesztés eszközanyaga c. tanulmánya a választott témán túl a makói hagymakultúra kialakulásának gazdasági és társadalmi körülményeit is vizsgálja. NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK XII. évf. (1967) 1—2. sz. — SZILÁGYI MIKLÓS: Turkeve és Öcsöd kertes települése c. alatt a két település XVIII. századi kertességét bizonyítja. — BOROSS MARIETTA: Mezőgazdasági munkaszerződések Nyugat-Dunántúlról (1812—1944) c. munkájában a keszthelyi és a nagykapornaki uradalomból való szerződéseket elemzi és publikálja. 3—4. sz. — FÉL EDIT — HOFER TAMÁS: Arányok és mértékek az ártányi gazdálkodásban és háztartásban c. tanulmánya a Heves megyei település parasztságának XX. századi életmódját mutatja be szóbeli közlések alapján. NYELVTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK LXXI. köt. (1969) l.sz. — MOÓR ELEMÉR: Pénz szavunk származása nyelvi, archeológiai és településtörténeti adatok tükrében c. cikkében azt állítja, hogy a szláv eredetű pénz szavunk a X. században szlovák közvetítéssel került nyelvünkbe. A tanulmány a szlovák közvetítést régészeti és településtörténeti adatokkal igyekszik bizonyítani. A Tisza mellékén, a honfoglaló nomád magyarok életmódjának megváltozásában döntő szerepet játszó szlovákok lakhelyén talált számos lócsontos sírlelőhely alapján arra a következtetésre jut, hogy ez a terület volt a honfoglalók első letelepedési góca. A Dunántúl, a Kisalföld és a Dunakanyar környékén levő törzsnévi helynevek sokaságát és az itteni lócsontos sírhelyek ritkaságát azzal magyarázza, hogy ezt a tájat a magyarság később, a X. század második felében szállta meg tudatos, védelmi ós politikai célból történő telepítés útján. A szerző szerint ez a kirajzás vezetett a magyarság körében az egységes jellegű népi földműves-kultúra létrejöttéhez ós a nyelvi különbségek kiegyenlítődéséhez — tehát a szlovák közvetítésű szláv jövevényszavak elterjedéséhez. — HADROVICS LÁSZLÓ: Hozzászólás Moór Elemér „Pénz szavunk származása..." c. cikkéhez. A szerző rámutat arra, hogy Moór Elemér utóbbi munkáiban a szlovák hatást állítja előtérbe a magyarság európaizálódásában. Ugyanezt kísérli meg pénz szavunk esetében is, amely azonban nyelvészeti részében nem több mint feltevés. — S. ORVOSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK 1968. 45. sz. — ANTALL JÓZSEF: Lumniczer Sándor és a pesti orvosi iskola című cikkében a nagy magyar egészségügyi szervező életútját vázolja fel. — MOLNÁR GYULA: Konyár egészségügyi körülményeiaXV11I— XlX. században című cikkében áttekintést ad az észak-bihari nagyközség egészségügyi és életkörülményeiről. — FERENC GÁBOR: Ujabb dokumentumok Almási Balogh Pálnak, Kossuth Lajos és Széchenyi István. orvosának működéséről. Először publikál leveleket Széchenyi gyógykezeléséről, Döblingbe szállításáról és ottani állapotáról. Kossuth Lajosnak Almási Balogh Pálhoz írt 15 leveléből hármat teljes terjedelmében közöl. — DUKA ZÓLYOMI NORBERT: A berlini Collegium Medico-Chirurgicum története és magyarországi hallgatói. Az 1723-ban alapított Collegium nem adott orvosi diplomát, csak sebészi oklevelet. Az anyakönyvi bejegyzések szerint 1730 és 1799 között 22 magyarországi hallgató járt ide, főleg Felső-Magyarországról és a Dunántúlról. 46—47. sz.: RÉTI ENDBE: Semmelweis tanításának helye a természet- és társadalomtudományi gondolkodás fejlődésében. Cikkének első részében áttekinti a gyermekágyi lázról — Semmelweis előtt — vallott nézeteket, a második részben arra ad választ, milyen társadalmi körülmények játszottak szerepet Semmelweis személye és tanításai háttérbe szorításánál. — FEKETE SÁNDOR: Semmelweis és a bécsi forradalom. Az 1848. március 12—18. között lezajlott forradalmi eseményekben, bár lelkesen fogadta azokat, és tagja lett a Nemzeti Gárdának, tevékenyen nem vett részt. Az októberi — az ún. második bécsi — forradalomban már semmilyen szerepe nem volt, amit megerősít az is, hogy utóbb nem emeltek kifogást politikai magatartása ellen. — P. STATISZTIKAI SZEMLE. (1967) 45. évf. 11. sz. — HOLKA GYULA: A szovjet gazdaság ötvenéves fejlődésének néhány adata c. cikkében rövid áttekintést ad a Szovjetunió gazdasági fejlődéséről. A cári Oroszország társadalmának és gazdaságának, majd a szovjet gazdaság egymást követő periódusainak — a polgárháború,