Századok – 1970

KÖZLEMÉNYEK - Varga Ilona: A zemszkij szoborok és az orosz rendiség kérdése 643/III

648 VARGA ILONA sztrelecek, kozákok, kóborló vagy kisbirtokos szolgálók Ál-Dimitrij és Bolotnyikov seregébe. A kormányzat Borisz Godunov halála után a hadsereg mozgósítására a bojár duma nevében adja ki utasításait, de e mögött sincs egységes álláspont. A bojárok egy csoportja tárgyal a lengyelekkel, mások az „ország nevében" megválasztják cárrá Vaszilij Sujszkijt, és vannak ingadozók a tusinói Ál-Dimitrij és Moszkva között. A megzavarodott arisztokrácia nehezen tudja sorait rendezni, mert a lengyel intervenció miatt mozgási lehetősége korlátozott. így nyílik tere a tartományok szolgáló nemességének a cselekvésre — összefogva a városi polgárokkal.1

0 Az intervenció ellen a Volga vidékén kibontakozó népfelkeléssel szinte egy időben megindul a tanácskozás a cárválasztás előkészítésére. 1612-ben Jaroszlávból l'ozsarszkij elküldi a levelet a városokba, hogy küldöttek jöjjenek tanácskozásra. Moszkva felszabadítása után, 1613 februárjában jön össze a zemszkij szobor, amelyen részt vesz kb. 700 küldött, 50 város és körzet képviseletében. Az oklevél az előbbiektől eltérően a szokásos csoportokon túl az alsó szolgálók képviselőit is felsorolja: „a kozákok és sztrelecek vezetői, atamánok, kozákok, sztrelecek és mindenféle szolgálók ... és mindenféle emberek a nagy orosz cárság minden városából". A választás után küldöttséget menesztenek Michail Romanovért, aki Kosztromában van családi birtokán, hogy foglalja el trónját." A szoborban nem különültek el a szolgálók rétegei és a fiatal cár megválasztásánál a tartományok és alsóbb szolgálók érdekei jutnak kifejezésre más, a bojárok által számba vett külföldi jelöltekkel szemben A bojárok nincsenek is nagy számban jelen, és a szolgáló nemesség hangulata jobban érvényesült a gyűlésen. így alakul ki a sajátos helyzet, hogy az új cár támaszát és legalitását a gyakran összeülő zemszkij szobor jelenti. A 16 éves cár mellett egy szűkebb körű bojár csoport intézi az ügyeket, majd 1619-től a lengyel fogságból hazakerült Filaret veszi kezébe az irányítást. 1616-ban a zemszkij szobor dönt a lengyel háború folytatásáról, és megtárgyalják a szükséges eszközök előteremtését. Megadóztatják a városi és falusi lakosságot: a termeivények, állatok és szántók nagysága szerint külön adót kell összeszedni a háború költségeire.1

8

A városok és mezővárosok megadóztatásának ez a formája többször megismétlődik a század folyamán. Az 1619-es zemszkij szobor összehívásáról szeptember 9-én küldenek Usztjug és más városokba levelet, amelyben a cár utasítása szerint küldötteket kell jelölni a.szoborba. A küldendők létszámát is közlik: a papi csínból egy vagy kettőt, a bojárfiakból < és a poszádok lakóiból két-két személyt megbízólevéllel ellátva küldjenek a megadott időpontra Moszkvába.1

9 Az összehívás előtt— július 5-én — megy utasítás a novgorodi vajdának és a titkárnak (djak) az adózók új összeírásáról, amit a cárral Filaret patriarcha, a metropoliták, az érsekek és az egész egyházi tanács megtárgyalt. Az oklevél szerint a zavaros évek és idegenek pusztítása miatt az adózás régi rendje egyenlőtlenségekhez vezetett. A Moszkva környéki és határmenti városok és a poszádok lakói Moszkvába és más városokba költöztek — az adóterheket a megmaradt közösségre hagyva. Mások az erős emberek, bojárok védelme alá helyezkedve szintén nem adóznak (az államnak). Az utasítás szerint fel kell mérni és írásban közölni a városok pusztulásának mértékét; ahonnan Moszkvába és más városokba költöztek az emberek, vissza kell menniök régi helyükre ós adóztatni őket a pusztulás mértékének figyelembe vételével. Azokat a poszád- és ujezd lakókat, akik egyházi, bojár vagy szolgáló nemeseknél elzálogosították magukat, a régi helyükre kell visszaengedni és adózzanak a régiek szerint. A városokban összeírni a pénz- és terményjáradékot az adózóktól. Az oklevelet hirdessék ki mindenki előtt a novgorodi Szófia székesegyházban és küldjenek választott embereket (2—2 minden csinből), hogy (az adózáson) a változtatást végrehajthassák. Hozzák azon elzálogosított szabadok (állami adózók) névsorát, akik alávetésre kerültek, hogy a régi viszonyukat helyreállíthassák.2

0

Hasonló utasítás megy Szol'Vicsegodszkajába július 27-én. A megkeresendő szököttek névsorát kérik, amit vigyenek be a prikázba knyáz Ju. E. Szulesovhoz, és ha az alávetettekről valamit tudnak, azonnal jelentsék, ne hallgassák el, mert kegyvesztettek lesznek, akik a felkutatást akadályozzák.2

1 " Черетшн : Земские Соборы . . . 108—110.1. 17 Акты . . . Земских Соборов. 15—18. 1. "Беляев: I. tri. 29. 1. le Акты . . . Земских Соборов. 19. 1. "Uo. 20-22. 1. 21

Uo. 22-23. 1.