Századok – 1970

KÖZLEMÉNYEK - Varga Ilona: A zemszkij szoborok és az orosz rendiség kérdése 643/III

A ZEMSZKIJ SZOBOROK ÉS AZ OUOSZ RENDISÉG KÉRDÉSE 649 Ha a szobort az utasítások kiadása után hívták össze, jelentősége és a benne résztvevők szerepe formálissá vált, hiszen az adózók új összeírásáról, az elszökött ós alávetésre került embereknek a zavaros évek előtti helyzetébe való visszahelyezéséről intézkedik.22

Erre pedig a szobor összehívása előtt megtörténik a rendelkezés a cár, Filaret patriarcha és az egyházi tanács utasítása alapján. Az adó ós állami jövedelmek biztosítására törekvés viszont a lengyel háború folytatására való készülődéssel függ össze. Az 1621-es szobor is erről tanácskozik. Összehívták az egyházi és bojár tanácsot, a szolgálók minden rétegét, a gazdag polgárokat (gosztyi) és a városi kereskedők képviselőit. Az oklevélből arra lehet következtetni, hogy a szolgálók együtt tanácskoznak. A cár ismerteti a háború megindításának kilátásait: török, tatár ós svéd szövetséggel felvonulni a lengyel—litván állam ellen. Mindnyájan készek a harcra, csak a dvorján — bojárfi rétegnek van ezzel kapcsolatban kérése: a cár válogassa meg, hogy a városokból ki képes az uralkodó szolgálatára, nehogy a dvorján és bojárfiak közé akármilyen emberek kerüljenek. A jómódú polgárok és kereskedők az uralkodó óhaja szerint készséggel támogatják a kincstárt pénzükkel, ki amennyire bírja, lehetőségeik szerint. Az oklevél záró részében: az uralkodó ,,megtanácskozván atyjával", Filarettel . . . és „megbeszélve a bojárokkal", kiadja az utasítást a városi dvorjánok kiválogatására, ahogy a szolgálók kívánták. A szolgálók gyülekezőhelyeit, az összegyűjtésért felelős bojárokat, dvorjánokat és Írnokokat is megjelölik.2

3 A rendelkezésünkre álló gyűjteményben nincs nyoma, hogy 1621 ós 1634 között volt-e országgyűlés. A szovjet történészek szerint Michail Romanov uralkodásának első évtizedében szinte állandóak a zemszkij szoborok.24

Beljájev szerint Michail uralkodása idejéből hét, Alekszej cár korából négy szoborról van dokumentum.25

A hivatali apparátus növekedése ós a kibontakozó reformok azt mutatják, hogy Filaret patriarcha hazatérése után a kormányzat tevékenysége tervszerűbb és a központi irányítás szerepe megnövekszik. tgy megerősödik a szűkebb körű tanácskozó testület szerepe (egyházi vezetők ós Bojár Duma) a zemszkij szobor rovására is. Ezzel elzárul annak a lehetősége, hogy a szoborok hagyományosan kialakuló jogkörrel országos ügyekben döntő fórumok legyenek. Amint a továbbiak során látni fogjuk, az országos tanácskozások egyre inkább a kormányzat elhatározásait alátámasztó, a várható ellenállást megelőző összejövetelek, ahol a küldöttek nem rendelkeznek meghatározó befolyással az ügyek menetére. Az új adók kivetése nem függ a zemszkij szoborok határozatától. A XVII. század első felében az állami terhek növekedése, a parasztok földesúri alávetése és a szolgáló • nemesség alsóbb rétegeinek deklasszálódása egyre nagyobb méretűvé válik. A gazdasági élet fellendülése, a piaci kapcsolatok szélesedése kétségtelen tény, de az állam igyekszik ezt a fellendülést a maga hasznára fordítani, akár az adózó elemek erőforrásainak kimerítésével is. A húszas évek végóig hétszer vetnek ki a lakosságra 20%-os vagyondézsmát (vagyon ötöd),26

amihez nem kérik a zemszkij szobor jóváhagyását. Az adók fokozása összefügg a hadszervezet reformjával, a rejtár, dragun stb. ezredek szervezésével, ahol az ellátmány alapját a pénz és nem a szolgálati föld képezi. A sorozott tömeget pedig a tönkrement szolgáló nemesek és katonáskodó szabadok szolgáltatják. Az 1634 januárjában összehívott szobor hangulata a szmolenszki háború balsikereit tükrözi. A Sein bojár parancsnoksága alatt meginduló hadak pénzjuttatása és havi ellátása sokba került. Sikeresen harcoltak, míg a lengyel király bíztatására a krimi tatárok hátba nem támadták őket. Akkor a határmenti városok dvorjánjai és bojárfiai gazdaságukért és családjukért aggódva elhagyták Szmolenszkot. A Szmolenszk alatt maradt csapatok a szobor idején szorongatott helyzetben vannak. A vagyonötöd régi pédáira hivatkozva, „amikor a kincstári adó a mostani szobor előtt többször össze volt gyűjtve, r bár a lakosság állatokban és termékekben insógesebb volt a mostaninál"; a moszkvai és város szolgálókat kérik, hogy a Szmolenszk alatt rekedt harcosok ellátására adjanak pénzt. A kereskedők és minden adózó az állataik ós termékeik után adják oda az ötödpénzt igazságosan, hogy a Sein vezetése alatt harcolóknak segítségét és szabadulást vigyenek. A szobor helyesli a segítséget: „ . . . pénzt adnak, helyzetükre való tekintettel, ki mennyit tud adni." A dokumentum záradóka 1634 február elején: „az Uralkodó . . . megparancsolta, hogy a kérdéses pénzt és a pjatyina pénzt minden embertől gyűjtsék összs knyáz В. M. " Beljajev szerint a zemszkij szobor az adók kérdésével foglalkozott, de a dokumentumok csak az összehívásról és a fenti rendelkezésekről adnak hírt. I. in. 30 — 31. 1. 11 Акты . . . Земских Соборов. 24 —29. 1. "Világtörténet. Bpest. 1963. IV. köt. 526. 1. "•Беляев: i. m. 34—37. 1. Világtörténet. 526. 1.