Századok – 1970

Tanulmányok - H. Haraszti Éva: Anglia és a német kérdés 1935 elején 603/III

ANGLIA ÉS A NÉMET KÉRDÉS 1935 ELEJÉK 639 kezdése, mely részben a fegyverkezések korlátozását tárgyalja, nem veendő komolyan, mivel a leszerelésre senki sem gondol és a hatalmak biztonságukat abban látják, hogy hadseregeiket tovább építik ki."10

1 Stresa mérlegét nem nehéz megvonni. Hitler ekkor három nagyhatalom koalíciójával került szembe; a német birodalmi külügyi apparátus nem egy felelős beosztottja — mint Hoesch londoni német nagykövet is — azon a nézeten volt, hogy ,,most már csak egyetlen kivezető út van: véget kell vetni az egyoldalú szerződésszegésnek és visszatérni a lehetséges józan politikához, a normális tárgyalásokhoz, a Népszövetséghez és a hagyományos diplomáciai játékszabályokhoz".10

2 A nyugati nagyhatalmak számára megvoltak a lehetőségek Stresában, hogy megfékezzék Hitlert. De csak egy módon, amire Churchill is utalt, és a prágai angol követ, Sir Joseph Addison is, aki így fogalmazta ezt meg 1935. április 11-én: ,,A német fegyverkezéssel szemben két állásfoglalás lehet: vagy elfogadni, vagy fegyveres szankciókat alkalmazni Németország ellen. Minthogy ez utóbbi ki van zárva, e témáról minden más üres fecsegés. Ennél fogva sem a stresai konferenciától, sem a Franciaország által a Népszövetségnél megindított akciótól nem vár pozitív eredményt."103

Stresát ma már Vansittart életrajzírója tipikus példájaként említi az el nem fogadott figyelmeztetésnek és az ebből eredő veszélyeknek. Eden szerint a diplomáciának szembe kell néznie a nehézségekkel, tudnia kell megállítani a rothadást, ha felfedik a szőnyeg alatt. Stresa alakíthatta volna, befolyásolhatta volna a történelmet; ahogyan történt azonban, Stresa csak határkő maradt. Egy villanás, egy megtorpanás Hitlerrel szemben és rögtön a konferenciát követően megváltozik a a szinpad. Az első világháború óta a stresai front volt a legrövidebb életű diplomáciai kísérlet — írta a jelentős angol polgári történész, P. Gooch. München kutatója szerint Stresa az egységes frontnak csupán látszatát adta, de mi sem állt távolabb az igazságtól.104 Mussolini előre — már 1933-ban, véglegesen 1934 decemberében — elhatározott abesszíniai hódítása eloszlatta a stresai front látszatát is. Újabb közeledése Németországhoz véget vetett Németország elszigetel ődöttségének. Mussolini egyébként ez időszakban állandóan attól is félt, hogy Németország és. Anglia az ő számlájára közelednek majd egymáshoz. Állandóan figyelte a berlini angol-barát és olasz-ellenes fuvallatokat. Új, nácibarát nagykövetet küldött Berlinbe B. Attolico személyében, és visszahívta a Hitler-ellenes V. Cerrutit. Hitlernek viszont eszeágában sem volt Mussolini elleni politikát folytatni, Mint a lengyel nagykövetnek mondotta, a Duce súlyos kockázatot vállal Abesszíniával, s bár Mussolini ellenségeskedő Németországgal szemben, ő (Hitler) nagy szerencsétlenségnek tartaná az olasz vereséget közös ügyük, közös ideológiai platformjuk miatt. Mussolini is kereste már májusban, talán még előbb is, a németekkel való jobb kapcsolatok útját. Hitler kinyilvánította 101

Villani szigorúan bizalmas jelentése. Róma, 1936. ápr. 17. OL. Küm. Pol. 1936-21/6-1363. 102

W. G. Edler Herr zu Putlitz: Németországból Németországba. Egy volt németdiplomata emlékezései. Bpest. 1968. 144. 1. юз Wettstein prágai magyar követ szigorúan bizalmas jelentése. Prága, 1935. ápr. 11. OL. Küm. Pol. 1935—2/16—1266. 104 С?. P. Gooch: The Grouping of the Powers. The Hungarian Quarterly. Vol. 3. No., 1. 16. 1. -J. W. Wheeler-Bennett: Munich, Prologue to Tragedy. London. 1966. 278. 1.. 7*