Századok – 1970
Tanulmányok - H. Haraszti Éva: Anglia és a német kérdés 1935 elején 603/III
'632 H. HARASZTI ÉVA hőfokáról. Eden tájékoztatásában ismertette Moszkvában szerzett benyomásait: a szovjet kormány meg van győződve arról, hogy Németország valamerre támadni készül, s Litvinov szerint a keleti paktumot Németország és Lengyelország nélkül is meg kell kötni. Eden viszont arról győződött meg a Beck-kel való beszélgetések folyamán, hogy a lengyelek még Litvinov azon javaslata mellett sem csatlakoznának a keleti paktumhoz, amely szerint a Szovjetunió csak Lengyelország kérésére nyújtana adott esetben segítséget.81 Beck ügyesen csoportosította érveit, amelyek szerinte elfogadhatatlanná teszik a keleti paktumhoz való csatlakozást. Érvelésének lényeges pontjai a diplomáciai körök értesülései szerint ezek voltak: 1. Lengyelország nem teheti ki magát annak, hogv esetleg hadszíntérré váljék. 2. Nem engedheti meg, hogy területén a szovjet hadsereg akárcsak békésen átvonulhasson, vagy repülőgépei átrepülhessenek. 3. Lengyelország nem veszélyeztetheti a kétoldalú szerződésekkel elért eredményeket. 4. Német csapatok átvonulását sem engedheti meg. 5. Lengyelország minden erejével tartani kívánja az egyensúly-vonalát Moszkva és Berlin között. 6. Mindez nem zárja ki, hogy Lengyelország a kelet-európai béke biztosítására irányuló más és megfelelő, szélesebb formájú koncepcióban részt vegyen ,8 2 Beck ezredes Eden figyelmeztetései ellenére sem vette elég komolyan и német felfegyverkezésre vonatkozó tényeket. „Nem fél — mondta közvetlen környezetének — , hiszen van elég idő még."83 Ugyanakkor részletesen tájékoztatta a német külügyminisztériumot Moltke varsói német követ útján az Edennel folytatott megbeszélésről, amelynek során arra a következtetésre jutottak, hogy a keleti paktum kimúlt. Beck szerint az angolok lebecsülik a szovjet veszélyt. Arról is szó esett — mondotta az ezredes Moltkénak —, hogy Anglia Olaszországhoz hasonlóan ellenzi a francia—cseh—orosz szövetséget.84 Erről valamilyen formában biztosan szó esett, mert Eden is, aki a kényesebb, legalábbis az ő állásfoglalásának nem mindig korrekt vonalát leleplező kérdéseket megszépítve adja vissza emlékirataiban, megemlékezik erről a kérdésről. Szerinte ő tette fel a kérdést Becknek, mi lesz Lengyelország álláspontja, ha Franciaország és a Szovjetunió kölcsönös segítségnyújtási egyezményt köt. De azt már nem írja meg, hogy ő mit mondott Anglia álláspontjáról.85 Egyébként Edennek az volt a benyomása, hogy Beck ezredes túl nagy önbizalommal rendelkezett hazája helyzetét illetően. Ezt az önbizalmat jogosnak találta volna, ha Lengyelország ugyanolyan hatalmas ország, mint két szomszédja. Beck nem tett különbséget a kétségtelenül hatalmi vággyal eltelt, terjeszkedő agresszor Németország és a béke oszthatatlanságát tényekben is készséggel kifejezésre juttató Szovjetunió között, illetve rokonszenve Németország felé 81 Eden Memoirs, 167. 1. 82 Ld. ehhez egyéb ismert visszaemlékezések (Beek, Szembek) mellett Matuska varsói magyar követ szigorúan bizalmas jelentését, 1935. ápr. 7. OL. Küm. I'ol. 1935— 2/19—1226. 83 Eden Memoirs, 170. 1. 84 Moltke varsói német követ sürgős távirata a német külügyminiszternek. 1935. ápr. 5. DG FF. Ser. C. Vol. IV. No. 11 85 Eden Memoirs, 166. 1.
