Századok – 1970

LENIN ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Pintér István: A magyar ellenállás és 1944. október 15-e 35/I

56 PINTÉR ISTVÁN is vettek ilyen megbeszélésen, de eredménytelenül, másokról pedig — tartva esetleges provokációktól — távol maradtak.6

7 A Horthyval és megbízottaival folyó tárgyalásokon tehát nem sikerül a közös teendőkben, főképpen pedig a munkásság felfegyverzésében végle gesen megállapodni. A bizonytalanság így nemhogy megszűnt volna, ellenkezőleg, fokozódott. A mind kritikusabbá váló helyzetben a KP minden erővel azon fáradozott, hogy a munkások felfegyverzését és az általános sztrájk előkészítésének ügyét előbbre vigye. Az SzDP baloldali vezetőivel karöltve illegális csoportjai, valamint a szakszervezeti aktivisták révén, akik Kabókék tiltakozása ellenére is hajlandók voltak e munkában részt venni, megkezdődött az üzemekben is a mozgósítás. Számos gyár baloldali aktivistái illegális találkozókon vitatták meg a fegyverek átvételével és az általános sztrájk előkészítésével járó teendőket. A kommunisták szorgalmazták, hogy a munkásság—a Horthyval történt megállapodás bizonytalansága miatt — a különböző katonai alakulatokkal, helyőrségekkel teremtsen közvetlen kapcsolatot, és így próbáljon fegyverhez jutni. A feladatokat a párt két röpiratban is összegezte. Az egyiket a Magyar Front nevében a hadsereghez címezte, a másikat Budapest népéhez intézte. ,,A gyengülő német haderő be nem vetett részei . . . Budapest környékén és a Dunántúlon gyülekeznek . . ., hogy megkíséreljék vérbe fojtani a szabadságunk és függetlenségünk helyreállítására ... a béke elérésére meginduló minden kezdeményezést" — írják a hadsereg tisztjeihez intézett felhívásukban. „Ne várjátok a taktikázó csak saját érdekeire tekintő, uralmát mindenáron meghosszabítani akaró kormányzat kezdeményezésére. Álljatok az események élére, gyorsítsátok meg az elkerülhetetlen folyamatot." A fronton a Vörös Hadsereg oldalára való átállás, az arcvonalak megnyitása és a németekkel való azonnali szembefordulás, a hátországban a munkásság és parasztság felfegyverzése és velük való szoros együttműködés biztosíthatja csak az átállás sikerét" — hangsúlyozza a röpirat.6

8 A másik — Budapest népéhez — címzett röpirat a kiugrás, a fegyverek átadásával kapcsolatos huzavona, s bizonyos technikai okok miatt, csak október 15-én készült el, s az események miatt már terjesztésre nem került. Ha mégis idézünk belőle, annak oka fenti állításaink alátámasztása. A röpirat egyrészt tükrözi a Horthyék magatartása miatti bizonytalanságot, egyben figyelmeztet is arra a veszélyre, ami e miatt bekövetkezhet, másrészt a Horthyval történt szóbeli megállapodás értelmében október 17-ére meghirdeti az általános sztrájkot. A röpiratban — a munkásokat felszólítja — a főváros minden arra alkalmas közösségében készítsék elő az általános sztrájkot, hozzanak létre Szervező Bizottságokat, üzemekben pedig még külön munkásmilíciákat is. Hangoztatja: „Az általános sztrájk előkészületeit október 17-én, kedden estig be kell fejezni. Legyetek állandó készültségben." „Katonák ! — hangzik a felhívás. Helyetek a munkásság oldalán van ! Ne lőjjetek a népre, fegyverezzétek fel a munkásságot !"69 A hazai demokratikus erők tehát készek voltak Horthyval összefogni és megtenni a kiugráshoz szükséges előkészületeket, hogy biztosítsák a nácikkal való szakítás sikerét. De nemcsak a hazai, hanem a Szovjetunióban élő kommunista emigráció is sokat tett azért, hogy megkönnyítse a szakítást, és a lehetőségek szabta határok között hozzájáruljon sikeréhez is. 67

Somogyi Miklós, Péter Gábor közlése. 68

Dokumentumok . . . 569 — 560. 1. 69

Harsányi János : i. m. 523 — 524. 1.