Századok – 1970

Tanulmányok - H. Haraszti Éva: Anglia és a német kérdés 1935 elején 603/III

'624 H. HARASZTI ÉVA csupán abban a vonatkozásban kívánjuk tovább tárgyalni, hogy miért dobta be Hitler a berlini tárgyaláson a légi egyenlőség kérdését, s milyen aspektusban érintette ez az angol — német flotta-egyezményre irányuló kívánságokat. Eden szerint Hitler ismerte a számadatokat s tudatosan hazudott Simonnak. Utóbb Hitler azt mondta az osztrák külügyminiszternek, hogy a légi paritás bejelencsak április 10-én köröztette a miniszterek körében a kabinet részére készített memorandumát Lord Londonderry légügyi miniszter. Ebben — Európában egyedülállóan úgy vélte, hogy nincs ok az aggodalomra, minthogy Németország élvonalbeli gépeinek száma csak 1930 októberre lesz 1300, s ha minden tényezőt figyelembe vesznek, úgy Anglia a jelenben lényegesen erősebb. A jövő azonban sötétebb. Azt javasolta, hogy Nagybritannia programjában 1937-ig szerepeljen 1500 élvonalbeli gép elkészítése, és ez kb. meg fog felelni az ugyanaz évi német számnak. Londonderry 1939-ben, visszatekintve, megerősítette, hogy Németország 1935-ben jóval 1000 élvonalbeli gépen aluli száminál rendelkezett, de úgy állította be a helyzetet, hogy ő ennek ellenére javasolta Baldwinnak, hogy tekintet nélkül a pénzügyi nehézségekre, szervezzék meg a légivezórkar által szükségesnek ítélt 52 repülőrajt (squadron-t). Ezt azonban a kabinet — félve a választások előtt a pénzügyi nehézségektől — nem fogadta el, így Londonderry^ úgy vélte, nincs más alternatíva: teljes barátságot kell kötni a németekkel. (Ld. erre E. Haraszti: Two Secret Reports from the Hungarian Archives. The New Hungarian Quarterly. 19C7, Vol. VIII. No. 27. 107—137. 1.) Május elején MacDonald miniszterelnök a The Newsletter c. lapban írt cikkében már elismerte, hogy a németek légi felkészültsége nagyobb, mint 1934 novemberben hitték, május 22-én pedig Baldwin nyilvánosan beismerte, hogy 1934-ben teljesen félre volt vezetve a jövőt illetőleg; a felelősséget viszont az egész kormánynak vállalnia kell. Mégis egy embert áldoztak fel. Mint Jan Masaryk, a londoni csehszlovák követ írta 1935 májusában: „Valakit nyilván fel kell áldozni azért a kudarcért, amelyet , Anglia annak a hirdetése által szenvedett el, hogy azt hangoztatta: Németországnak közel sincs annyi repülőgépe mint Angliának és egyáltalán nem csodálkoznék, ha ez az áldozat Londonderry lenne, aki állítólag néhány hónappal ezelőtt visszautasította a falánk Neville Chamberlainnel együtt a légi fegyverkezésre felajánlott pénzösszeget." J. Masaryk 1935. máj. 16-i jelentése AMZV. PZ 17/1935. — Valóban Londonderryt mondatták le. Ő 1931—1935 között állt a légügyi minisztérium ólén, s ez a minisztérium időközben az ország egyik legfontosabb hivatala lett. A lefegyverzés politikájának időszakában Londonderry és minisztériuma a legtöbbet próbálta kipréselni a szigorú pénzügyminisztertől. 1935-ig, amíg Simon vissza nem tért Berlinből, sokallták, amit Londonderry kért, utóbb az volt baj, hogy nem kért eleget. Egyébként a londoni magyar követ fültanúja volt 1935 május elején Londonderry és egy kormánypárti képviselő beszélgetésének. Londonderry ekkor azt mondta, hogy Hitler Simonnak Berlinben légi paritást javasolt német—angol—francia viszonylatban 1900 élvonalbeli gép bázisán. Londonderry szerint Hitler tudatosan blöffölt, amikor az Angliával való paritást elértnek nyilvánította. A paritást csak úgy tudná ikimutatni, ha számításba venné a másodvonalbeli és tartalék gépeket is, és mindezeket szembe állítaná szerfölött szigorúan kiselejtezett élvonalbeli angol légi flottával. (Ld. Széchenyi szigorúan bizalmas jelentését. London, 1935. máj. 6. OL. Küm. Pol. 1935 — 21/5—1581.) Ettől eltekintve, a középpontban álló kérdés eldöntésére hivatott légügyi minisztérium élére nagyobb kaliberű politikus kívánkozott és olyan légügyi miniszter, aki az alsóházban van. Így esett a választás Sir Philip Cunliffe-Lister-re, a gyarmat ügyi miniszterre, aki átütőbb politikai egyéniség volt, mint Londonderry. Azonnal elrendelte a Hurricane ós Spitfire prototípusok gyártását, 1935 novemberben és 193G márciusban már repültek az első gépek. Churchill: i. m. I. köt 114- 115. 1. — A teljesség kedvéért még annyit, hogy a Luftwaffét nem tudták továbbra is olyan ütemben fejleszteni, mint a légi paritás bejelentésének idején. Természetesen a hitleri vezetőség megkísérelte a vezető szerepet légügyi téren fenntartani és a diplomáciájában kihasználni. A brit kormány komoly erőfeszítéseket tett 1935—1939 között a légügy fejlesztésére, minőségben elsőrendűt alkotott, mennyiségben a háború kitörésekor is elmaradt a németekének felével. A franciák állítólag 1935 áprilisában naponta egy bombázó repülőgépet gyártottak, e repülőgépek gyorsasága azonos volt a németekéivel, a motorok v iszont sokkal jobb anyagból készültek. Franciaország nem engedte magát Németország által ezen a területen megelőzni. Ld. Cerny jelentését, 1935. ápr. 3. AMZV. PZ, idézett szám.—A már említett 1937-es becslés szerint Franciaország repülőgépeinek száma: 5400.