Századok – 1970

Tanulmányok - H. Haraszti Éva: Anglia és a német kérdés 1935 elején 603/III

ANGLIA ÉS A NÉMET KÉP DÉS 1935 ELEJÉN 605-paktummal kapcsolatban elvi kifogásról ekkor nem beszélnek, éppen a római egyezmények Közép-Európára vonatkozó passzusai adnak számukra gyakorlatilag kibúvót. A január 7-i francia—olasz egyezményekben a, német kifogás; ,,A dunai egyezmény ellen elvileg nincs kifogás, de előbb körül kell írni pontosan a jegyzőkönyv néhány nem egészen világos részét. Pl. hogy mi értendő a be nem avatkozáson. Németország számára a fő nehézség, hogy ezt a paktumot a római paktum értelmében a Népszövetség keretében kellene megkötni. Erre Berlin nem hajlandó, minden olyan törekvést vissza fog utasítani, mely Németországot vissza akarja hozni a Népszövetségbe."8 A római egyezményekkel kapcsolatos angol álláspont az egymást kiegészítő, egymásra ható európai diplomáciai események logikája folytán pozitívan alakult. Mint a londoni csehszlovák ügyvivő összefoglaló jelentésében olvashatjuk: ,,A Laval és Mussolini között létrejött római megállapodást Angliában nagy rokonszenvvel fogadták. Az itteni sajtó hangsúlyozza, hogy ez az évek hosszú sora óta az első eset, hogy a volt szövetségesek újra közelebb kerültek egymáshoz. Egyben reményét fejezi ki, hogy ez további tárgyalások alapját képezi és egyrészt erősíti a két ország közötti együttműködést, másrészt pedig a közép-európai feszültség enyhülésére és a dunai terület kérdéseinek végső rendezésére vezet. A januári tárgyalások idején Simon és Eden meglátogatták Lavait, aki két órás megbeszélésen részletesen tájékoztatta őket a római megállapodás tartalmáról és jelentőségéről. A brit miniszterek köszönettel tudomásul vették ezt a beszámolót, és sok sikert kívántak Lavalnak az európai konszolidáció érdekében kifejtett erőfeszítéseihez."9 Ezen a megbeszélésen már felmerültek azok a lényeges kérdések, amelyek alig egy hónap múltán a francia—angol nyilatkozatban láttak napvilágot. Az angol kabinet egy hosszas minisztertanácsi ülésen január 9-én tárgyalta a francia-^olasz megegyezést, kifejezte megelégedését az eredmény felett és kiemelte egyetlen nagy jelentőségét az angol kormány számára: Németország Genfbe való visszatérésének és a lefegyverzési paktum megvalósításának lehetőségét Ígérte. Erről a londoni román ügyvivő értesítette Titulescu román külügyminisztert s utalt a folyamatban levő szorgos előkészületekre, amelyek London és Párizs között folynak „Flandin és Laval urak" londoni látogatását megelőzően. Ezen a január 9-i angol kabinetülésen felmerült a Franciaországnak angol részről adandó garancia kérdése is.10 Az angol kormány a január 13-i Saar-vidéki népszavazás előtt még halvány reményeket táplált, hogy visszaédesgeti Németországot a Népszövetségbe. Kormányának utasítására a berlini angol nagykövet (a francia kormánynyal egyetértőleg) január 10-én felkereste Neurath külügyminisztert ez ügyben: Negatív választ kapott azzal a nem újszerű megokolással, hogy Németország a Népszövetséggel semmiféle közösséget nem vállal mindaddig, amíg a fegyverkezés terén el nem ismerik egyenjogúságát. Egyesek szerint ez a brit 8 Az egyezményekből az idézet: Halmosy : i. m. 355. 1. A német kifogásokra ld. Mackensen idézett beszélgetését. 9 Ld. D. Cerny londoni csehszlovák ügyvivő az 1935 évre vonatkozó összefoglaló jelentésének ide vonatkozó részét. Francouzsko—italská dohoda v Rimë. AMZV. P.Z. Biz. 125 sz. London, 1935. Dec. (Archív Ministerstva Zahranicních Vëci, Politické Zprávy.-) 111

M. Had и Florescu londoni román ügyvivő, Titulescu aromán külügyminiszternek, London 1935. jan. 10. Vegyes politikai iratok. Színes táviratok. (Budapesten átmenő és megfejtett külföldi diplomáciai táviratok, országonként más-másszínű papíron.) OL. Küm. Pol. 417. R. XI. 5 Századok 1970/3.