Századok – 1970

A KORTÖRTÉNETIRÁS KÉRDÉSEI - Hozzászólások : - A kortörténet tanításának kérdései. A vándorgyűlés második napjának vitája (összeállította Mann Miklós) 598/III

602 A KORTÖRTÉNET TANÍTÁSÁNAK KÉRDÉSEI 601 irányvonalát; s a konkrét tények elemzése alapján a tanulók aktivizálására támaszkodva az eddigieknél élményszerűbben kell megismertetniük és elsajátítatniuk korunk történeti valóságát. * Balogh Endre gimnáziumi tanár korreferátumában a XX. század történelméről szóló IV. gimnáziumi tankönyv írása sorári felmerülő általános és sajátos problémákról, továbbá a világnézeti nevelési célok tankönyvi megvalósításának módjáról beszélt. Az egyik legfontosabb probléma a tankönyv módszertani kidolgozásának mértéke volt. Olvan megoldást kellett találnia, mely korszerű is, megkönnyíti a tanulók és a tanárok munkáját, de nem kényszerít rájuk semmilyen, körülményeiknek esetleg meg nem felelő módszert. Az anyag tárgyalása alkalmával a kronológiai sorrend és a témánkénti rendezés helyes arányára kellett ügyelnie. A tankönyvben az értelmi azonosulás útján igyekezett a diákokban érzelmeket kelteni, meggyőződést és életelveket kialakítani. A terjedelemmel kapcsolatban azt a véleményét hangoztatta, hogy a tankönyv általánosításainak kellő mennyiségű és meggyőző tényanyagon kell alapulniuk, ezért nem kívánatos a rövid szöveg. A 20 ívre terjedő szöveg véleménye szerint megkönnyíti a munkát, mert nem kell minden részletet az órán megbeszélni, viszont a tanárnak diákjait jól meg kell tanítania a tankönyv önálló használatára. Jelentős gondot okozott a szerzőnek az idegen és a magyar terminus technikusok alkalmazása, az összefoglalások, a kérdések és a feladatok összeállítása, a szemelvények és a képanyag válogatása. A kultúrtörténeti anyag beépítésénél nagy mértéktartásra volt szükség, a politikai gazdaságtani ismeretekből azonban annyit kellett nyújtania, amennyi a XX. század történelme és mai életünk megértéséhez elengedhetetlen. A világnézeti nevelési célok megvalósításával kapcsolatban utalt arra, hogy igyekezett érzékeltetni a társadalom fejlődésének törvényszerű menetét, de azt is, hogy a társadalmi törvények nem vakon hatnak, az embereknek van választási lehetőségük a történelem által kínált variációk között. Igyekezett tudatosítani az osztályérdekek meghatározó szerepét, a társadalom alapjának és felépítményének viszonyát, kölcsönhatását, a monopoltőkés és a szocialista állam funkcióit és szerepét, a társadalmi forradalmak jelentőségét. Félreérthetetlenné kívánta tenni a történelmi haladás legfontosabb kritériumát: az a fejlettebb termelési mód, melyben a termelőerők fejlődése zavartalanabb. A kulturális fejezetekben vázoita az emberi megismerés előrehaladásának útjait, és összefüggésüket a társadalmi érdekekkel. Körvonalazni törekedett a társadalmi tudatformák történelmi szerepét és jelentőségét. A diákok elé tárta a hazafiság és a nemzetköziség elválaszthatatlan összefüggésének bizonyítékait. A szocializmus építésével és korunk kapitalizmusával kapcsolatban kiemelte legfontosabb vonásaikat, bár csak halványan sikerült a modern állammonopolista kapitalizmus vitalitásának hangsúlyozása, és hiányzanak a tőkés világ legújabb jelentős tudományos és technikai eredményei is. Befejezésül a hozzászóló kérte a tankönyv használóit, hogy a javítandókra hívják fel figyelmét. Szabó József szakfelügyelő (Szombathely) hozzászólásának bevezetésében hangsúlyozta, hogy a XX. századi történelem a gimnáziumi négyéves stúdium legnehezebb szakasza. Ezután a korreferátum azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy a kortörténet tanítása bonyolult feladatának hogyan tehet leginkább