Századok – 1970

A KORTÖRTÉNETIRÁS KÉRDÉSEI - Hozzászólások : - A kortörténet tanításának kérdései. A vándorgyűlés második napjának vitája (összeállította Mann Miklós) 598/III

598 HOZZÁSZÓLÁSOK 598 menyeknek, azt lehetne válaszolni, hogy a felszabadulás óta eltelt 24 esztendő helytörténetének túlnyomó része a vidéken őrzött helyi forrásokból jól megrajzolható, alapvető szükség van azonban arra, hogy a tényeket a kutató minden lehető forráscsoportból maximálisan kiaknázza. A szokottnál sokkal jobban túl kell nyúlni a helyi írott források körén, és a szóbeli forrásokból, nem utolsó sorban az országos forrásbázisból-is, nagyon körültekintően és bőven kell meríteni. A kortörténet tanításának kérdései A vándorgyűlés második napjának vitája A vándorgyűlés második napján Bodó László, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgató-helyettesének elnökletével Hinora Sándor, a Tankönyvkiadó irodalmi vezetője „А XX. századi történelem tanításának sajátos kérdései" címmel tartott előadást. Hinora Sándor bevezetőben hangsúlyozta, hogy a kortörténet kutatásának problematikája és a kortörténet tanítása szoros összefüggésben áll egymással; rendkívül sokrétű feladat, amely több elvi s gyakorlati kérdést vet fel. A történelem mint tantárgy következetesen a történelemtudományra támaszkodik, annak legújabb eredményeit dolgozza fel és alakítja át a taníthatóság és a tantervi követelményeknek megfelelően. Különösképp vonatkozik ez a XX. század történelmére, a XX. századi történelmi események bonyolult összefüggéseire. Mivel a tantárgyi és oktatási lehetőségek bizonyos mértékben korlátozottak és sajátosak, ezért az előadó hangsúlyozta: szükséges megvizsgálni, hogy a történettudomány legújabb kutatási eredményeiből mit és hogyan lehet legcélszerűbben az oktatás és a nevelés szolgálatába állítani. Meg kellene vizsgálni azt is, hogy milyen tényezők határozzák meg a kortörténet tanításának tartalmi és metodikai kérdéseit, különös tekintettel a tantervi és nevelési célkitűzésekre. Minél több olyan tudományos felmérésre és kísérletre van szükség, melyek tükrözik a XX. század történelemtanításának sajátos helyzetét, eddig elért eredményeit és jelenlegi fogyatékosságait. Ez azért is szükséges, mert a kortörténet, az élő generációk története iránt nagyobbfokú érdeklődés nyilvánul meg a fiatalabb és az idősebb nemzedék részéről egyaránt. De a közelmúlt történetének tanítása fontos azért is, mert „korfordulókon, új korszakok küszöbén éleződik az emberek figyelme, kritikai érdeklődése önmaguk, koruk, életük, jelenük és jövőjük távlatai iránt. Éleződik és erősödik a kritikai érdeklődésnek az a neme, amelyet tudományosan történelminek nevezhetünk. Jelenüket és jövőjüket mérlegelve az emberek kérdéseket tesznek fel, s ezek nem csekély részére helyesen — a történelemtől várják a választ." A XX. századi történelem oktatásának hatékonyabbá tétele azért is fontos, mert nagy szerepet játszik a világnézeti nevelés terén a helyes világnézet kialakításában. E korszak anyagán keresztül világosabban lehet megmutatni a társadalmi fejlődés törvényszerűségeit, a szocialista forradalom győzelmével meginduló gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődés óriási méreteit. Az előadás a továbbiakban áttekintést nyújtott a kortörténet tanításának hazai és nemzetközi helyzetéről. Kiemelte, hogy a baráti szocialista orszá-