Századok – 1970

A KORTÖRTÉNETIRÁS KÉRDÉSEI - Hozzászólások : - A kortörténet tanításának kérdései. A vándorgyűlés második napjának vitája (összeállította Mann Miklós) 598/III

A KORTÖRTÉNET TANÍTÁSÁNAK KÉRDÉSEI 599 gokban végbemenő iskolareform intézkedései szintén egyre jobban hangsúlyozzák a legújabb kor történelme tanításának fontosságát. Hinora Sándor a továbbiakban részletesen foglalkozott a XX. század történelemtanításának hazai helyzetével, eredményeivel, problémáival és feladataival. Elemző módon szólt az új iskolareformról és annak eredményeiről. Kiemelte, hogy a jelenlegi, a XX. századi történelem anyaga a reformdokumentumokban, tantervekben és tankönyvekben nagyobb mélységben és terjedelemben, korszerűbb didaktikai és metodikai feldolgozásban szerepel. Az új általános iskolai reformtanterv és utasítás éppen a XX. századi történelem tanításával kapcsolatban aláhiizza, hogy a történelem tantárgynak a világnézeti megalapozó célkitűzése mellett „egyik legfontosabb feladata, hogy a szocializmus és a kommunizmus építésére kész aktív állampolgárokat neveljen. Tehát az általános iskolai történelemtanításunknak nagy feladatai vannak a tanulók politikai nevelésében is." . . . „A tanterv feladatrendszere is meghatározza: a szocialista jelen és a kommunista jövő a történelmi fejlődés törvényszerű és természetes következménye." Az általános iskolai tanterv feladatul tűzi ki, hogy a tanulók történelmi m5don tudjanak gondolkodni, magukévá tegyék a jelen törekvéseit és lássák a jövő körvonalait. A tanítás során ki kell alakítani-a tanulókban azt a meggyőződést, hogy a szocialista, kommunista társadalmi forma magasabbrendű, fölötte áll minden előbbi társadalmi formának. A gimnáziumi új tantervi utasítás a XX. századi történelem tanításával kapcsolatban a világnézeti nevelési igényt magasabb szintre emeli, követelményként állítja fel, hogy a tanulók tö:ténelmi ismereteit a dialektikus szemlélet és a marxista meggyőződés jellemezze és a tanítás során alakuljon ki bennük az az igény, hogy „világosan lássák korunk legfőbb politikai, ideológiai és kulturális problémáit és ezekkel kapcsolatban helyesen tudjanak állást foglalr.i. Ismerjék a haladó és a reakciós ideológiák történelmi szerepét és a reakciós ideológiák elleni harc feladatait." Az új reformtankönyvek a tantervi célkitűzések ismertetett szellemében készültek. Ezek a cékitûzések és tantervi elgondolások érvényesültek az általános iskola VIII. osztályos és a gimnázium IV. osztályos, valamint a szakközépiskola IV. osztályos, a legújabbkort tárgyaló tankönyvek anyagában. Mindegyik tankönyv tartalmában és módszertani felépítésében korszerű, jobban figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait és az előző könyveknél sokkal gazdagabb szemléltető anyagot tartalmaz. Külsejükben is tetszetősebbek, a tankönyvszöveget számos fotó, kép, didaktikus illusztráció, szemléltető ábra, grafikon és térkép egészíti ki. A könyvek esztétikus színvonalát és didaktikus voltát emeli az igényes tipográfiai megoldás. Általános jelle nzésükhöz tartozik még, hogy lényegében sikerült a régi könyvek hibáit (dogmatizmus, felületes aktualizálás, túlterhelés) kiküszöbölni és a legújabbkori történelem tanulása iránt nagyobb érdeklődést kelteni. Az előadás a továbbiakban felhívta a figyelmet néhány fontosabb elvi és módszertani kérdésre. Kiemelte a legújabbkori történelmi anyag elsajátításának fontosságát, az élő generációk történetében való elmélyülés szükségességét, e legújabb korszak történelmi anyagának, összefüggéseinek alaposabb megismerését. A főbb problémákat három témakörbe csoportosítva kiemelte, hogy történelemtanításunk első és legfontosabb feladata a tantervi anyag helyes kiválasztása, tudományos igényű tantervek összeállítása és történelemtanításunk cél- és feladatrendszerének meghatározása. Sokszínűbben, az objektivitást minél jobban megközelítve kell bemutatni a történelmi eseményeket.