Századok – 1970
LENIN ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Pintér István: A magyar ellenállás és 1944. október 15-e 35/I
52 PINTÉR ISTVÁN soknál a Ganz-Wagon gyárban,4 8 a Gammában,4 9 továbbá különböző üzemek baloldali munkásvezetőinek illegális összejöveteleit szervezték meg ugyancsak e célból.5 0 Voltak olyan kommunisták, akik azt a megbízást kapták, hogy nagyobb mennyiségű fegyver és lőszer elhelyezésére biztosítsanak megfelelő tárolási lehetőségeket.5 1 A KP s főként a Kossuth-rádió felhívására, de spontán kezdeményezésre is 1944 szeptember—októberében számos budapesti gyárban illegális üzemi szervezetek alakultak, vagy voltak alakulóban. Eddigi adataink szerint ilyen szervezetek alakultak Csepel több üzemrészében, amelyeket az október elején létrejött, Kalamár József vezette ,,13-as bizottság" fogott össze, a Dunai Repülőgépgyár kőbányai részlegében, a Fogaskerékgyárban, a Magyar Acélárugyárban, a MÁVAG-ban, az Egyesült Izzóban, a Mechanikai Cipőgyárban, a Kőbányai Sörgyárban, a Hazai Fésűfonóban és másutt. Vidéken Miskolcon, a Diósgyőri Vasgyárban jöttek létre üzemi csoportok, amelyeket a MÓKÁN illetve ezen belül létrehozott Borsod vidéke Kommunista Pártja irányított. Hasonlóak alakulásáról tudunk Szegeden, Pécsett, a győri MÁVAG-ban, Ózdon és a bányavidékeken. Ezekben a szervezetekben mindenütt kommunisták és a szakszervezetek helyi csoportjainak képviselői foglaltak helyet.52 Az uralkodó körök, a polgári ellenállás különböző csoportjaival folyó tárgyalások közben, sőt a Magyar Fronton belül is ismét és ismét visszatért a Kommunista Párthoz való viszony, a születő új Magyarország társadalmi 1 berendezkedésének kérdése. Az a probléma, hogy a kommunisták valóban hívei-e a koalíciós, a népfrontos politikának, vagy csak taktikából hajlandók együttműködni a különböző, de polgári nézeteket valló és a szocializmust elutasító erőkkel. Félelmüket, aggodalmukat сзак növelte az a tudat, hogy Magyarországot a Vörös Hadsereg szabadítja fel, amely szerintük lehetővé teszi, hogy a KP azonnal a proletárdiktatúra útjára lépjen. A kommunisták a partnereknél tapasztalható félelem mellett azt is jól tudták, s ez még az 1 1944 őszi vitákon is dominált, hogy a polgári, kispolgári, de németellenes erőket a polgári demokráciának olyan megoldása vezérli, amely a dolgozó tömegek aktív közreműködése nélkül, „felülről" irányítva jönne létre. Ezért nem lelkesednek a dolgozó tömegekkel a szorosabb együttműködésért. Szemük előtt a skandináv államok, Svájc, főként pedig az Egyesült Államok és Anglia példája lebeg. Ez a demokrácia nem azonos a KP programjában meghirdetett népi demokráciával. A Kommunista Párt KB-a tehát úgy látta, hogy végleges, a Magyaç Front által megvitatott és elfogadott programban tisztázni kell a demokratikus erők célkitűzését. Ez nemcsak a háború utáni együttműködés szempontjából, hanem a közvetlen mindennapi harcban is nagy mozgósító erőt jelentene. E feladatot kívánta betölteni a KP vezetőinek — Rajk László és Kállai Gyula — fogalmazásában elkészített programtervezet, amely 17 pontban sűrítette a demokratikus átalakulás teendőit. 48 Pl Archívum, Barfcha Bertalan visszaemlékezése. 49 Pl Archívum, Polágyi Norbert visszaemlékezése. 50 Uo. és Oroszvári József visszaemlékezése. 51 HIL Partizángyüjtemény, Várkonyi Géza visszaemlékezése, Horváth Márton, Fehér Lajo3 közlé33. 52 Rísz Bíla—Strassenreiter Erzsébet: Az üzemi bizottságok szervezete (1944 — 1948). Történelmi Szemle, 1965. 2 — 3. sz. A szabadság hajnalán. Bpest, Kossuth 1965. 35 — 36. 1., 201 — 202. 1. Pl Archívum: Lombos Ferenc, Molnár Ferenc, Polágyi Norbert, Nezvál Ferenc, Újvári Miklós, Zgyerka János visszaemlékezései.
