Századok – 1970

FIGYELŐ - Bölöny József: Pihent szemmel - az olvasó érdekében 504

FIGYELŐ 513 színűséget. Sem Görgeiról, sem a magyar hadsereg főparancsnokáról nem tételezhető fel, hogy egy kiáltványát, méghozzá az ellenséges hadsereg főparancsnokához intézett nyílt levelét, más név alatt bocsátotta volna ki, mint az általa használt névaláírás. 9. Bezerédj — Bezerédy — Bezeródi: a Tolna megyei birtokos Bezerédj család az egyetlen magyar család, amely a Bezerédinek hangzó nevét sem i-vel nem írta, sem ynal, hanem j-vel! Tehát Bezerédj Imre, István, Pál, sőt Bezerédj Amália. Nemegyszer találkozunk a helyesen írt Bezerédj István után az ugyanabból a családból származó feleségével, mint „Bezerédy" Amáliával. 10. Szécsen — Széchen: A Szécsen grófi család nem írta ch-val a nevét. Tehát Szécsen Antal és Miklós. 11. ,,Zselénszky (helyesen 2elenski, még pontosabban: 2elenka-2elenski Róbert gróf (1850—?)" — javítja önmagát a felesége unokafivérének válogatott írásait tartalmazó kötetek névlexikona. Negyedik alakjában, de most már egészen pontosan: Zelanka-Zelenski Robert gróf (1850—1939) volt a teljes neve. Ezt az egészen pontos névírást azonban úgyszólván senki sem használta, ő maga sem. Sajátkezű aláírása is kompromisszum volt eközött és a közhasználatú, tehát ma is nyugodtan használható ,,Zselénszky" alak között: „Zselenski Róbert". Nagy költőnk cikkének névírását a VI. köt. magyarázata „Zelensky Róbertre" javítja — hibásan. A VIII. köt. névmutatójában szereplő, szintén hibás „Zselénszki" névalakhoz a jegyzet zárójelben adja a leghibásabb névalakot: „Zselónszki (Zelenka—Zelenski)". (A halálozási év helyett szintén kérdőjellel még 1968-ban is !) 12. Hugonnay Vilma grófnőnek, az első magyar orvosnőnek a nevét és a nagytétényi Hugonnay-kastélyt még az is következetesen „Hugonnai"-nak írja a címmel együtt pontosan egy tucatszor, aki az egyik napilapunk által 1969. március 29-én közölt olvasólevélben maga adja elő, hogy könyvet is írt róla Vilma doktorasszony címmel; holott nagyatyja, szentgyörgyi Horváth Zsigmond, pontosan 25 évvel Vilma unokájának születése előtt nyert grófi diplomát, amely egyúttal nevének Hugonnayra, változtatását is megengedte. 13. A megszámlálhatatlan egyéb, nagy többségükben felületességből származó hibás névírás ismertetését mellőzve, csak a hibás idegen névírások legsúlyosabb és talán leggyakoribb esetét emelem ki: ez a „Buonarotti" névírás Buonarroti helyett. Michelangelo nevét ezzel a súlyos hibával, Buonarottinak írja többek között az éppen egy másik művész életét tárgyaló könyv névmutatója. Tetézi a hibát a fordított sorrenddel: ,,Michelangelo, Buonarotti"-t ír Buonarroti, Michelangelo, vagy legalábbis Michelangelo Buonarroti helyett (vessző nélkül). Művészeti kiadónknak ebben a kiadványéban még az alábbi művészneveket írja hibásan a névmutató: „Chapi Y Lorente" Chapi y Llorente helyett (a szövegben is hibásan), „Jeritza Mária" Jeritza, Maria helyett, „Pena Y Goni" Pefía y Goni helyett, „Raffaello, Sanzio" Santi, Raffaello vagy Raffaello Santi helyett. Hötzendorfi Conrad vagy Conrad von Hötzendorf ugyan nem volt művész, de „Kari" sem volt, mint ugyanaz a névmutató állítja, hanem Franz. Visszatérve az eredeti témára, számos egyéb munka és névmutató, köztük nagy költőnk összes prózai munkái sorozatának V. kötete is Buonarottit ír hibásan. Egyik újsághírben halálának 400. évfordulója alkalmából írtak Buonarottit, de mindennél jellemzőbb e súlyos hiba járványszerű terjedésére a Szépművészeti Múzeumban rendezett és más vonatkozásban már említett kiállítása a bécsi Albertina remekműveinek. Michelangelónak 4. sz. alatt kiállított vázlata alatt érthető megdöbbenéssel olvashattuk a kép magyar feliratán feltüntetett nevet: „Michelangelo Buonarotti" ( ! !). Michelangeloéval azonos a helyes írása Filippo Buonarroti, az utópikus szocialista francia forradalmár nevének, kinek ugyanilyen hibás névírásával legújabban is találkozhattunk egy névmutatóban. Apróbb, de el nem hanyagolható közös hibája a névmutatóknak, hogy a címszóként feltüntetett idegen név után — az imént tárgyalt példák szerint — akkor is vesszővel választják el a következő nevet, ha ez az utóbbi a vezetéknév és az általánosan egyedül is használatos keresztnév a címszó. Tehát nem Michelangelo, Buonarroti, nem Dante, Alighieri, hol a Dante (Durante) szintén keresztnév, nem Tiziano, Vecellio, nem Raffaello, Santi — hanem mindegyik vessző nélkül. Néha szinte alliterációként ismétlődik egy hibás névírás. így ugyanannak a munkának a jegyzeteiben olvassuk: „Blücher, Gebhardt Leberecht", majd később „Gebhardt, Emile". Egyik sem „Gebhardt" ! Blücher tábornagy ti. Gebhard, a francia irodalomprofesszor pedig Gebhart, Emile. A kettőt összevonva ismétli hibásan a jegyzet. A felületes, ötletszerű vagy következetlen névírások semmibevételét jelentik az illető személyének vagy emlékének. Nemcsak a szóvégi i hangzó mikénti írása (i, y vagy j, az erdélyi neveknél gyakran i: Teleki, Béldi, Tholdalagi), a hangzó kettőzések, hanem egy egyszerű ékezet elhagyása, hozzátétele vagy felcserélése is megváltoztatja, idegenné teszi a nevet. Walko épp úgy nem Walkó, Bakach-Bessenyey (eredetileg: Beseniey) 19 Századok 1970/2.