Századok – 1970

FIGYELŐ - Bölöny József: Pihent szemmel - az olvasó érdekében 504

508 FIGYELŐ magyarázat, — hanem szabályrendelet ; vagyis egy önálló harmadik fogalom: a helyhatósági önkormányzat jogszabályalkotásának megnyilvánulási alakja; supremus cornes — sem „legfőbb ispán", sem „gróf", hanem főispán; szankció — nem „jogszabály, rendszabály", hanem szentesítés, megerősítés ; jogi következmény; kikényszerítő erő. Téves elnevezések: államférfi és politikus — az „államférfi" megjelölés magasfokú objektív értékelést fejez ki; annak megállapítását, hogy valaki kiemelkedő szerepet tölt be egy állam vezetésében és irányításában és rendelkezik is az ehhez szükséges képességekkel, — függetlenül attól, hogy ezeket helyes irányban és sikeresen fejti-e ki. A „politikus" ezzel szemben egyszerű ténymegállapítás, quasi foglalkozásmegjelölés. Semmi esetre sem lehet azonban a kettőt összekapcsolni. Nem lehet valaki egyszerre államférfi és politikus, amint azt egy név- és helységmutató állítja Deák Ferencről. Vagy államférfi valaki, vagy csak politikus. Deák egyike volt azoknak a kevés számú államférfiaknak, akiknek ehhez a minőségéhez nem férhet kétség, mégha egyik szaklexikonunk szerint csak egyszerű „politikus" volt is. (A Kislexikonban már helyesen.) államfő — egyik függelék az államfők között sorolja fel Szálasi Ferencet. Szálasi nem a hatáskör, hanem a jogalap hiánya miatt nem volt államfő. 1944. december 21-től mógcsak tényleges alapon sem lehet őt az államfők közé sorolni. Ezen a napon megkezdte ugyanis mx'íködésót Debrecenben az ideiglenes nemzetgyűlés; az államfői jogokat (december 22-től) az ideiglenes nemzetgyűlés elnöksége és ennek nevében Zsedényi Béla elnök gyakorolta. Ó viszont hiányzik az államfők névsorából. miniszterelnök — Hadik János gróf miniszterelnöki megbízatását a legellentétesebben ítélik meg. Az általános felfogás szerint nem volt miniszterelnök. Egy függelék mégis a miniszterelnökök között sorolja fel 1918. okt. 29-i kezdő és okt. 31-i befejező nap feltüntetésével; azzal a megjegyzéssel, hogy „kijelölt miniszterelnök, de kormányt alakítani nem tudott". Ebben a nem teljesen szabatos megjegyzésben benne foglaltatik annak megállapítása is, hogy Hadikot nem lehet felvenni a miniszterelnökök névsorába. Ez azonban így túlságos leegyszerűsítése lenne a tényeknek. Ha Hadik csakugyan nem lett volna más, mint egyszerű kijelölt (dezignált) miniszterelnök és csak ez indokolná felvételét, akkor tucatszámra kellene kiegészíteni a miniszterelnökök névjegyzékét a többi dezignált miniszterelnök nevével. Hadik János grófot 1918. okt. 29-én délután József főherceg mint homo regius miniszterelnökké nevezte ki, meg is alakította kormányát, sőt október 30-án délelőtt 10 órakor át is vette hivatalát Wekerle lemondásban levő miniszterelnöktől (aki ugyanakkor elbúcsúzott a miniszterelnökség tisztviselőitől), de október 31-én hajnali 3 órakor telefonon visszaadta megbízatását a királynak, anélkül, hogy időközben esküt tehetett volna és miniszterelnöki ellenjegyzéssel ellátott kinevezése megjelent volna a hivatalos lapban. Mindezt időközben túlhaladták az események. A király tehát október 31-én nem a Hadik-kormányt nevezte ki, hanem Károlyi Mihályt és kormányát. Hadik János tehát nem volt miniszterelnök ; egy napig (október 30.) azonban ténylegesen gyakorolta a miniszterelnöki teendőket. Nincsen tehát helye a miniszterelnökök sorában, a kiadás alatt álló teljes miniszteri név- és adatjegyzékbe mégis felvettem őt a megbízott (hiányos jogalappal ténylegesen működött) miniszterelnökök közé. Ugyanez a függelék az aradi, illetve szegedi ellenforradalmi kormányok elnökeit ós külügyminisztereit is felsorolja a miniszterelnökök ée külügyminiszterek között. Ez elvileg helytelen. Az aradi és szegedi ellenkormármokat nem tekinthetjük sem de jure, sem de facto kormányoknak, nincsen tehát helyük a névsorban, még tényleges működés alapján sem. Még az 1944-ig eltelt 25 esztendő alatt sem vették fel ezeket éppen ezért a miniszteri névjegyzékekbe, legfeljebb külön tüntették fel mint aradi ós szegedi kormányokat. miniszter és népbiztos — magyar vonatkozásban a népbiztosok ugyan nem voltak miniszterek, ténylegesen azonban mégis a korábbi minisztériumok élén állottak ós gyakorolták az államhatalom megfelelő ágát. Felvételüknek a miniszterek névsorába tehát az elnevezés különbözősége mellett inkább csak technikai akadálya van: az egyes minisztériumokat egyidejűleg, de különböző kezdő és befejező időponttal nemegyszer több népbiztos vezette különböző hatáskörrel, néha kollégiumként, sőt fölé- és alárendeltségi viszonyban egymáshoz. Szovjet vonatkozásban tiszta a helyzet: a kormány tagjai 1946. március 15-ig népbiztosok voltak, azóta miniszterek; a kormány feje pedig a népbiztosok tanácsá-