Századok – 1970
LENIN ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Pintér István: A magyar ellenállás és 1944. október 15-e 35/I
A MAGYAR ELLENÁLLÁS ÉS 1944. OKT. 15. 43 történik. A röpiratban öt pontban felsorolt többi követelés is elmarad a júniusi nyilatkozatban foglaltaktól, s főként az szembeszökő, hogy a független, szabad, demokratikus Magyarország megteremtése helyett csak független, szabad Magyarország szerepel. Külön pontként szükségesnek tartják aláhúzni a termelőeszközök és gazdasági szervezetek, clZcLZí cl magántulajdon védelmét az öt pontos követelése között.16 Érdemes a felhívással összevetni a Magyar Front katonai propaganda bizottságának — azonos időben megjelent — röpiratát. Utóbbi sokkal határozottabban fogalmazza meg a nemzet, elsősorban is a hadsereg előtt álló feladatokat. A nemzet válaszút elé érkezett — írják —, vagy kihasználja az előtte álló óriási lehetőségeket, vagy a katasztrófa elkerülhetetlen. „Gondolkodó katona előtt helyzetünk világos." A Vörös Hadsereg egységei „rövidesen egyesülnek Titoval és akkor megindul ellenünk ... a háború legnagyobb katlancsatája, nemcsak az összes Balkán-országokból idemenekült német erők semmisülnek meg, hanem egész országunk is . . . Csak egyetlen út van nemzetünk előtt, beállni a fasizmus ellen küzdő népek sorába. Csak egyetlen eszköz van erre: a Vörös Hadsereggel egyesülve kiverni a németeket hazánk földjéről !"1 7 A Kommunista Párt a Magyar Fronton belül jelentkező negatív vonások kiküszöbölésére a két munkáspárt pozícióinak erősítését, mindenekelőtt egységes fellépését szorgalmazta. Kállai Gyula meggyőzte Szakasits Árpádot arról, hogy „összhangba kell hozni a két munkáspárt politikáját és tevékenységét" — írja Kovács Imre. Javasolta, hogy a két párt alakítson „összekötő bizottságot" és az így „egyesített szociáldemokrata—kommunista politika legyen az ellenállás motorja . . ."1 8 Szakasits elfogadta a KP KB-nak javaslatát és a Magyar Fronton belül mind több kérdésben egységes álláspontot képviselve, igyekeztek ellensúlyozni a kisgazdák mesterkedéseit. A két párt közötti szorosabb együttműködés, a közös állásfoglalás azonban nemcsak a Magyar Fronton belül jelentkezett, mint pozitív tényező, hanem kedvező kiindulási alapul szolgált a két munkáspárt együttműködéséről megindult átfogóbb tárgyalásokhoz is. 1944 szeptember második felében kezdődtek el a megbeszélések a Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt akcióegységéről. Az első — a tárgyalás alapjául szolgáló — tervezeten, amelyet a KP részéről Kállai Gyula és Rajk László készített, szeptember 25-i dátum van. E tervezet — bár alapjában azonos gondolatokat vet fel a később aláírttal több lényeges pontban azonban mégis különbözik attól. Az első okmány,1 9 amely 6 pontban foglalta össze a teendőket, nem foglalkozik a szakszervezetekkel, nem érinti az ifjúság problémáit sem. Határozottabban fogalmazza meg viszont a két munkáspárt egységes fellépésének jelentőségét ,,a békéért, a független, szabad és egy radikális népi demokratikus Magyarország megteremtéséért" vívott harcban. A tervezet a két munkáspárt egyesülését „az egyetlen és egységes magyar forradalmi munkáspárt megalapítását" mielőbb elérendő célként tűzi ki. Ezzel szemben a végleges okmány sokkal óvatosabban fogalmaz. „A jelenlegi körülmények között a két párt egyesülési feltételeinek a kidolgozása csak 16 Pl Archívum. Röpiratgyűjtemény. III. 18/I944/IX-2407. 17 Hadtörténelmi Intézet Levéltára (a továbbiakban HIL) HM Ein. 1945. 28156. 18 Imre Kovács: Im Schatten der Sowjets. Zürich, Thomas Verlag. 1948. 30. 1. 19 SzOT Levéltár. 1949. VB 17/A d. Közli: Munkásosztály a népi demokráciáért. Bpest. SzOT Kiadás, 1947.
