Századok – 1970

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 466/II

480 folyóiratszemle nyaik és a természet fölött, mint fejezik be a kommunizmusra való átmenettel az ember önteremtésének előtörténetét, s teljesítik be ezzel a történelem emberi értelmét" (1142—1143. 1.). — A folyóirat a továbbiakban (1146—1218. 1.) az NDK IV. történészkongresszusának előkészítése jegyében az egyes munkaközösségek részletesen kidolgozott és konkrét kutatási feladatokkal ellátott tézis-sorozatát közli. Csupán a munkaközösségek vezetői által összeállított tézis-címekpuszta felsorolására szorítkozhatunk. DIETER FRICKE a burzsoázia stratégiájáról és taktikájáról az imperializmus és a szocializmus közti küzdelemben; HORST BARTEL az 1871-i német birodalomegyesítésről, annak történetéről és következményeiről; KARL REISSIG a szocializmus eszméinek fejlődéséről a német munkásmozgalomban a demokráciáért, a társadalmi haladásért és a szocializmusért vívott küzdelemben; GERHARD SPEER a tudományos-technikai forradalom lényegéről és történeti helyéről a munkásmozgalomnak az imperializmussal vívott küzdelmében; MANFRED KOSSOK Afrika, Ázsia és Latin-Amerika népeinek a nemzeti demokrácia létrehozásáért folytatott antiimperialista felszabadítási harcáról; RIGOBERT GÜNTHER a kapitalizmus előtti társadalmi alakulatok kialakulásáról ős jellegéről; GERHARD SCHILFERT a középkorból az újkorba való átmenet forradalmairól közöl téziseket. — A Vita rovatban folytatódik a történeti tudatról szóló eszmecsere (1219—1229. 1.) WOLFGANG NAWROTH hozzászólásában a szocialista történelmi tudat négy legfontosabbnak tekintett komponensének beépítésével egy kutatási célokra kitűnően alkalmas elméleti modellt szerkeszt. ALFRED KRAUSE a fejlett szocialista társadalmi rendszer kialakításánál elengedhetetlennek tartja a szocialista demokrácia széleskörű kifejlesztését, a történelmi gondolkodás kialakítását, a történelmi propagandánál pedig a racionális ós emócionális elem egységét. GÜNTER BENSER a történettudomány ós a történeti tudat viszonyát boncolja. A történettudomány részére követelményként állítja fel a történeti törvényszerűségekbe való mélyebb behatolást, hangsúlyozza a részletkutatásokat betetéző szintetikus művek fontosságát, és megvilágítja az ún. kortörténettanítás specifikumát. — A jelentések és megjegyzések rovatban KARL HEINZ, GISELA ROS, BRIGITTE SCHMIDT: AZ ifjúság történeti tudata (1230—1231. 1.) egv ifjúsági erőmű dolgozóinak történeti tuclatát és ennek összetevőit vizsgálva, rámutat a történészek által irányított, de az üzem dolgozói által végzett üzemtörténeti kutatás jelentőségére a történelemmel való személyi azonosulás és az ebből adódó konzekvenciáknak a magatartásban való érvényesítése szempontjából. 10. szám. — GERHARD LOZEK, GEORG WALTER: A Harmadik Birodalomtól a Szövetségi Köztársaságig (1253—1264. 1.) azt az aggasztó fordulatot vizsgálja, amely a nyugat-német történetírásban az utóbbi időben a fasiszta állam pozitív értékelésének irányában végbement. — ERNST HOFFMANN: A haladó társadalomalakulatok történeti fejlődésfolyamatának két időszerű kérdése (1265—1281. I.) az ún. „ázsiai termelési mód" és a szocialista társadalom -alakulat problematikájával foglalkozik. Az elsővel kapcsolatban a marxi álláspontra való hivatkozásokat egyoldalúaknak és történetietlennek tartja. Ezek egyrészt Marx 1857—59 közti műveiben elfoglalt álláspontját abszolutizálják, másrészt leszűkítik a kérdést az ókori keleti államok körére. A kérdés eldöntésénél azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Marx 22 évvel később, Morgan tanulmányozása után módosította az „ázsiai termelési mód" kérdésében elfoglalt korábbi álláspontját, s az ún. ázsiai termelési módot az ősközösség utolsó, az osztálytársadalomba átvezető szakaszakónt értelmezte. A szerző szerint ezzel az érett marxi állásponttal kell szembesíteni azokat a régészeti ós történeti felfedezéseket, amelyek az utóbbi időben forradalmasították az ókori Kelet történetére vonatkozó korábbi nézeteket. A tanulmányban tárgyalt másik, elsősorban a kelet-német szocialista fejlődés Walter Ulbricht által történt általánosításán alapuló új megállapítás az, hogy a szocializmus nem első szakasza a kommunizmusnak, mint még Marx és Engels hitték, hanem egy sajátmaga alapján fejlődő, minőségileg új és viszonylag önálló haladó gazdasági-társadalmi alakulat. — A Közlemények rovatban KURT PÄTZOLD: A két világháború közti német—lengyel viszony - ábrázolása az imperialista nyugatnémet történetírásban (1282—1290. 1.) viszszautasítja az 1934. január 26-án aláírt német—lengyel megnemtámadási szerződés újabb nyugat-német értékelését, miszerint a szerződés \ij, békés fejezetet nyitott volna az addig meglehetősen feszült német—lengyel kapcsolatok történetében, s csak jóval később, 1938 októbere és 1939 márciusa közt történt volna meg a katasztrofális fordulat. Valójában a megnemtámadási szerződésre Németországnak csupán a teljes diplomáciai elszigeteltségből való kitörés és békeszólamainak alátámasztása végett volt szüksége. A szerződéssel Németország nem mondott le Lengyelországgal szembeni revíziós igényei-