Századok – 1970
FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 466/II
folyóiratszemle 469 harc kezdeteit mutatja be, a katharok és albigensek elleni fellépést és a domonkosrend tevékenységét. — T. A. PAVLOVA: Az angol polgári forradalom a szovjet történetírás megvilágításában (152—162. 1.) rövid áttekintést ad az 1920-as évektől, azután az angol forradalom fő problémái szerint rendszerezve mutatja be a szovjet munkákat. — A. B. BORISZOV: Oroszlánok a homlokzaton (206—208. 1.) az 1826-ban alapított Alekszandrovszkij vasöntöde történetét mutatja be röviden; a leningrádi üzem a forradalom után vagonjavító volt, 1959-től hajók gőzgépeit gyártja. — A. V. KLEJANKIN: A Volgamente hajóvontatói (208—216. 1.) a IV. Iván óta ismert hajóvontató ipar történetét tárja fel, részletesen a XVIII. századtól kezdve.—A. P. PRUSZAKOV: Miért drága nekünk Osztafjevo (216— 218. 1.) a Vjazemszkij hercegek birtokában volt Moszkva-környéki kastélyt mutatja be, ahol a költő P. A. Vjzazemszkij lakott, Karamzin is sokáig élt itt, Puskin és az orosz irodalom számos más képviselője is megfordult benne. 11. szám. — P. V. VOLOBUJEV, L. Sz. GAPONYENKO: AZ oroszországi munkásosztály — a szocialista forradalom vezetője (3— 20. 1.) a proletariátus önállóságával és szervezettségével magyarázza vezető szerepét 1917-ben, a dolgozók egyre inkább benne látták védelmezőjüket. Az akkori tapasztalat a mai, sok szempontból változott helyzetben is érvényes. — A. JA. MANUSZEVICS: A Nagy Október és új államok alakulása Európában 1917—1918-ban (21—39. 1.) Finnország, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország és Jugoszlávia önállóvá válásának évfordulója alkalmából a kérdés historiográfiáját elemezve azt bizonyítja, hogy nem a nyugati hatalmak tevékenysége tette ezt lehetővé, hanem az Októberi Forradalom, ezt különösen a finn és lengyel példán szemlélteti. A régebbi tagadó állásponttól eltérően ma a nyugati történészek is kezdik elismerni, hogy Wilson 14 pontja csak válaszkísérlet volt a bolsevikok politikájára. — Sz. Sz. IVASKIN: A munkásosztály szerepe Kazahsztán mezőgazdaságának szocialista átalakításában, 1918—1958 (40— 54. 1.) számos adatot hoz fel az egész szovjet munkásosztály részéről nyújtott támogatásra, ennek eredményeként 1937-re már teljes volt a mezőgazdaság szocialista átalakítása. — P. Sz. PETROV: Amerika V. I. Lenint olvasta, 1917—1919 (55— 68. 1.) nyomon kíséri, hogyan jelentek meg egyre nagyobb számban Lenin munkái az amerikai sajtóban, majd nyilatkozatai, beszámolók róla. A szovjet kormány az intervenciós hadsereg" katonái közt is terjesztette Lenin munkáit. Mindez kihatott az amerikai kommunista mozgalom kibontakozására. — N. G. DUMOVA: Kevéssé ismert anyagok a Kornyilov-lázadás történetéhez (69—93. 1.) részben újonnan feltárt levéltári adatok, részben fehéremigráns visszaemlékezések alapján részletes eseménytörténetet ad a puccskísérlet előkészítéséről, a kadetok szerepéről, így szemléletesen mutatkozik meg a diktatúrakísérlet nópellenes jellege. — A vitarovatban A. P. LEVANDOVSZKIJ: A középkori népek keletkezésének és széthullásának kérdéséhez (94—103. 1.) a frankok példáján mutatja be a középkori nép (narodnoszty) keletkezését, amelynél az etnikai és gazdasági közösségnek van alapvető szerepe. A Nagy Károly-féle impériumban ez a kettő nem volt meg, hanem germán— román kettősség, ezért a birodalom nem is maradhatott fenn. — A publicisztikai rovatban A. P. KAZSDAN: A történész munkájáról: a kutatás útja (104—113. 1.) saját kutatási területe, a bizantinológia tárgyköréből vett példákkal mutatja be, hogyan szerezze be a történész hármas, bibliográfiai, faktográfiai ós módszertani információit, hogyan cédulázzon, hogyan rendezze anyagát. Hangsúlyozza, hogy a munkát mindig folyamatosan kell végezni, különösen a bibliográfia esetében, hogy mindig korszerű legyen. — A visszaemlékezések rovatában: Harcban a Szovjetunió iparosításáért (114—125. 1.) néhány részvevővel folytatott beszélgetés visszaemlékezés-szerű forrásanyagát közlik. — Befejeződik E. LISTER: A mi háborúnk (126— 140. 1.) visszaemlékezéseinek közlése. — I. R. GRIGULEVICS: AZ inkvizíció a történelem ítélőszéke előtt (141—151. 1.) a kihallgatás módszereit ismerteti. — D. K. SELESZTOV áttekintést ad a polgárháborúról 1964—68 közt megjelent szovjet munkákról (152—162. 1.). —V. A. CIBULSZKIJ: A Nagy Október első évfordulójának megünneplése Petrográdon (203—207. 1.) ismerteti a megemlékezéseket, műsorokat. — P. V. KASUTKIN: A „szibériai Csapajev" — P. Je. Scsetyinkin (207—212. 1.) Pjotr Jefimovics Scsetyinkin (1885—1927) életrajzát vázolja fel. — N. I. SPICSEV: A matrózruhába bujtatott munkások hőstette (212—216. 1.) a kiéli német tengerészfelkelés eseménytörténetét foglalja össze. 12. szám. — N. M. DRUZSINYIN: A feudális rendszer felszámolása az orosz földesúri faluban, 1862—1882 (3—34. 1.) az orosz jobbágyfelszabadítás végrehajtására vonatkozó kutatásokat összegezi, részletes kimutatásokat ad kormányzóságonkint a parasztok megváltási terheiről és hátralékairól. A megváltási művelet fokozta a parasztság differenciálódását, az egyre növekvő hátralékok arra késztették a kor-