Századok – 1970

FOLYÓIRATSZEMLE - Magyar folyóiratok - 450/II

folyóiratszemle 465 ismerteti. — SZABÓ PÁL: A mágócsi foglalás c. cikkében gróf Károlyi Imre könyvtárának ós képtárának 1919. április 19-i lefoglalását, majd ennek a Tanácsköztársaság bukása utáni következményét írja le személyes tapasztalatai alapján. — TAMASI MIHÁLY: A Tanácsköztársaság makói vértanúja — Szoboszlai Imre címmel a Csanád megyei forradalmi törvényszék mártírhalált halt tagjáról írt cikket. — ESZES BALÁZS: Jubileumi krónika (VI. rész) c. összeállításában a Szegeden megjelent lapokból vett idézetekkel eleveníti fel a proletárdiktatúra kikiáltásának előzményeit, majd különböző intézkedéseit. A bő ismertetést a Szegedre bevonuló francia csapatok megszállásának következményeivel zárja. 7. sz.: ESZES BALÁZS: Jubileumi krónika (VII. rész). A francia csapatok és az Àntibolsevista Comité együttműködését, a „kormányalakítást" mutatja be, amelynek kapcsán szóba került Móra minisztersége is, amit az író kategorikusan elutasított. 8. sz.: SZELESI ZOLTÁN: Kukovetz Nana című cikke ismerteti a Tanácsköztársaság bukása után Szegeden kegyetlenül meggyilkolt kommunista festőművésznő rövid életútját; értékeli művészi és mozgalmi munkásságát. — ESZES BALÁZS: Jubileumi krónika (VIII., befejező rész) c. összeállítása megismertet a fehérek berendezkedésével Szegeden, az ún. katonai toborzással, s Prónay naplója alapján a különítményesek garázdálkodásával és hatalmi vetélkedésével. — P. VASI SZEMLE XXIII. évf. (1969) 1. sz. — SO éve történt. Emlékezés a Tanácsköztársaságra, mint „nemzeti múltunk egyik legnagyobb, legmagasabbrendű alkotására".— KUNTÁR LAJOS : Nyomdászmunkásmozgalmak Szombathelyen (1892—1914) főként a helyi sajtó, valamint a megyei és városi levéltár anyagára alapozva mutatja be a nyomdászok mozgalmának történetét a századforduló idején. Áttekinti az első országos jellegű árszabályozó mozgalmakat, bemutatja a szombathelyi nyomdászok szervezkedésének, első mozgalmának megindulását. A századelőre a magyarországi szociáldemokrata munkásmozgalom erősödésével a szombathelyi nyomdászmozgalom is fellendült. 1904: általános nyomdászsztrájk. A vármegye fellép ellenük, s 1909-ben feloszlatták szakszervezetüket. 1910-ben újraalakul, aktivitása ós ereje azonban ismét arra késztette a hatóságokat, hogy 1912-ben másodszor is feloszlassák. —• DOMONKOS JÁNOS: Kefekötő mesterség Szombathelyen c. cikkében bemutatja, hogy már a XIX. század elejétől ismeretes a kefekötő mesterség a városban. A század utolsó évtizedeitől a hivatalos iparlajstromok alapján pontos működési adatokkal rendelkezünk történetét illetően. A kihalófélben levő kismesterség egyik utolsó szombathelyi művelőjének portróját, életét ós munkásságát rajzolja meg a cikk. — SZÖVÉNYI ISTVÁN: Képek a dualizmuskori Kőszeg történetéből Ghernel Kálmán naplói alapján c. közlemény elsősorban a város politikai életének atmoszféráját mutatja be, de bőségesen idéz a kulturális életre vonatkozó feljegyzésekből is. — HÁZI JENŐ: Vasmegyei középkori oklevelek c. közleményében' 1364-ből, 1365-ből, 1366-ból, 1368-ból és 1371-ből közöl összesen hat oklevelet. — A Vita rovatban SILL FERENC: Meszlen község lakóinak jogállása a XVI—XVII. században c. cikkét olvashatjuk, amelyben szerző Hetyéssy István; Pródialisták voltak-e Meszlen nemesei? című ugyancsak vitacikkére válaszol, s védi álláspontját, mely szerint Meszlen lakói prédialisták voltak. 2. sz. — Kiss ELEMÉR: Gazdálkodási hagyományok és azok jelenlegi rendszerének megalapozása a megye cseri területén 1—II. Arra vállalkozik, hogy bemutassa Vas megyei egyik jellegzetes, a mostoha természeti viszonyok miatt igen rossz termelékenységű tájának gazdaságtörténetét, termelési szokásait a múltban, továbbá a tsz-ek megalakulása utáni helyzetet, gazdálkodásuk első öt óvót, a táj mezőgazdaságának fejlődését vizsgálja: a táj gazdálkodási viszonyait, a birtokmegoszlást és a népesedési viszonyokat. Részletesebben tárgyalja a tanulmány a táj életviszonyait 1848-tól 1945-ig. Megállapítása szerint a polgári forradalom csak részben jelentett emelkedést a volt jobbágyosztály számára, noha maga a mezőgazdaság itt is gyors fejlődést mutat. Hatalmas statisztikai apparátussal tárgyalja a cseri táj gazdálkodási, birtok- és népesedési viszonyait. Megállapításai szerint a felszabadulásig természetesen fejlődést, modernizálódást mutatnak a gazdálkodási formák, a birtokviszonyok azonban az egyébként is szegény parasztság teljes tönkremenetelét mutatják, s az elvándorlás olyan mértékű, hogy a legtöbb község még ma sem éri el az 1869. évi népességi szintet sem. — HORVÁTH FERENC: Népesség- és gazdaságtörténeti adatok a XVI. századból. Arra a kérdésre keres választ, hogy miféle okok következtében állhatott elő a Nyugat Dunántúlon a XVI. század folyamán a népesség ' félelmetes csökkenése. Vas megye vonatkozásában az őrségi szervezet felbomlásának körülményeiben, s ezzel párhuzamosan a megye belső területeiről a volt őrségi területekre való erővándorlásban, valamint a török 1529. ós 16 Századok 1970/2.