Századok – 1970

FOLYÓIRATSZEMLE - Magyar folyóiratok - 450/II

464 folyóiratszemle közöl szemelvényeket, s elemzi a mozgalmi dalok társadalmi visszhangját, SZILÁGYI SZABOLCS pedig a nyíregyházi munkáskórus 45 éves történetét kíséri nyomon. 2. sz. — M. V.TRÓJÁN: A Nagy Októberi Forradalom és a tanácshatalom megteremtése Kárpátontúlon 1019-ben c. tanulmányában a Kárpátaljai Területi Levéltár ós a kortársi sajtó alapján dolgozza fel a forradalom mozgósító hatásáról tanúskodó adatokat. —- V. I. HUDANICS: A Szlovák Tanácsköztársasága MagyarTanácsköztársaság közvetlen szülötte — a Tanácsköztársaság kikiáltásának hatását vizsgálja a szlovákiai dolgozók harcára, majd a Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltásának és fennállásának legfontosabbadataitismertetve megállapítja, hogy a szlovák dolgozók nem értettek egyet a cseh burzsoázia támadásával 1919 tavaszán. — DÖMÖTÖR SÁNDOR: A nyíri pajkosok c. cikke igyekszik meghatározni, hogy milyen társadalmi réteget fedett a XVII. században a „nyíri pajkos" kifejezés. A név a Hajdúságból kikerekedett szabad elemek kissé csúfolódó neve volt. Ismerteti ezek tevékenységét, életkörülményeiket. — FAZEKAS ÁRPÁD az 1874—75-ben megjelent „Térmészét-Gyógyászat" c. orvosi lapot ismerteti. — PÁLÓCZI HORVÁTH LAJOS Móricz Zsigmondra vonatkozó emlékezéseit közli, VÁBADI-STERNBERG JÁNOS pedig egy fővárosi munkás levelét Tolsztojhoz. — G. TISZATÁJ. 23. évf. (1969) 2. sz. — RUSZOLY JÓZSEF: A magyar republikánusok perei Szegeden. Ujabb adatok a Nagy György-féle mozgalom történetéhez c. cikke az első világháborút megelőző köztársasági mozgalom történetével foglalkozik, amelynek vezetője, Nagy György 1918. november 16-án a Nemzeti Tanács jegyzőjeként olvasta fel a Nóphatározat szövegét. E mozgalom a Balpárton keresztül kapcsolódott a függetlenségi párthoz, felelevenítve a trónfosztó Kossuth tradícióját. A szerző a Csongrád megyei Levéltárban talált anyagot mutatja be, az ellenük alkalmazott jogszolgáltatási eszközök ismertetésével teszi teljesebbéaze mozgalomról alkotott képet. Sorrendben először a sajtóperekkel, konkrétan a cikkekben kifejezésre jutó királysértéssel kezdi, majd kitér az államforma elleni lázítás és az illegális összejövetelek vádjára. — ESZES BALÁZS: Jubileumi krónika (V. rész.) című összeállítása a korabeli újságokból, így a Délmagyarország, a Szegedi Napló, Szeged ós Vidéke, a Szegedi Friss IJjság 1919 januári cikkeit ismerteti. 3—4. sz.: A kettős szám nagy része a Tanácsköztársaság 50. évfordulójáról emlékezik meg versekkel, elbeszélésekkel, tanulmányokkal. — RÁcz JÁNOS: A társadalmi haladás és a Tanácsköztársaság c. cikke foglalkozik az ipari, bánya-, közlekedési üzemek, földbirtokok államosításának eredményével, a dolgozók fizetésének, szociális helyzetének javításával, az egyház és állam szétválasztásával, a Vörös Hadsereg szervezésével, a június 12—13-án összeült pártkongresszussal, a tanácsok országos gyűlésével. Végül összegezi a 133 nap történelmi jelentőségét. — KULCSÁR PÉTER: Töredékek a Tanácsköztársaság sajtójának történetéből c. cikke összefoglalja az 1919. szeptember 8-án alakult Tanácsköztársaság Történeti Adatainak Gyűjtésére Szervezett Országos Bizottság (TAGyOB) működését. Rámutat, hogy a Tanácsköztársaság sajtója történetének feldolgozása hiányos ós a szegedi Egyetemi Könyvtár viszonylag jelentékeny mennyiségű anyagából mutat be néhány érdekes darabot. A Vörös Könyv c. Nagyváradon megjelent ismeretterjesztő folyóirat eredetileg hetilapnak indult, de a román csapatok bevonulása miatt csak háromszor jelenhetett meg, március 31-én, április 6-án és 13-án; csak az első kettő ismeretes. Az ezekben megjelent cikkeket ismerteti a szerző. Ezenkívül a Mozihét, a Szociális Termelés és ennek németnyelvű testvérlapját: Die Soziale Produktion, az Armáda I'roletári egy cseh számát és a Fejérmegyei Naplót mutatja be. Az ismertetést két röplap szövegének közlésével zárja; a „Két asszony beszélget" az élelmiszerhiánnyal, az inflációval, a „Magyar urak Prágában" az ellenforradalmi erők szervezkedésével foglakozik. — BARBARITS MIKLÓS: Proletárok! Tiétek e lap ... a hódmezővásárhelyi munkássajtó 1919-ben c. tanulmánya bőséges idézetekkel mutatja be a Hódmezővásárhelyi Friss Híreket, a Vásárhelyi Munkás Újságot, a Magyar Nemzetőrt, majd a Friss Hírekből ós a Munkás Újságból megalakult Vásárhelyi Vörös Újságot, a Nemzetőrből alakult Népakaratot, valamint az újonnan létrejött Vásárhelyi Proletárt veszi sorra rendkívül részletesen. — UGRÓCZKY MIHÁLY: A Világforradalom c. hadifogolyújság kalandos útja Csongrádig c. rövid közleményében elmondja, hogy Szovjet-Oroszországban a párt magyar agitációs és propagandaosztályának kiadásában megjelent újság 1920. május 1-i számát egy hazatérő hadifogoly csempészte át a határon, s halála után találták meg hozzátartozói. — LISZTES LÁSZLÓ: Adalék Lenin műveinek magyarországi kiadástörténetéhez c. közleménye Leninnek: A szovjet hatalom legközelebbi feladatai e. könyvének a Tanácsköztársaság idején megjelent variáns kiadásait