Századok – 1970

FOLYÓIRATSZEMLE - Magyar folyóiratok - 450/II

folyóiratszemle 463 tájékozódás elősegítése, s a hagyományok tisztelete csak ezután következik. — NAGY ISTVÁN: Bösárkány szabadságharcos helytállása és pusztulása 1849-ben c. cikke az eddigi irodalomnál alaposabban tárja fel a honvéd és császári parancsnokok hadijelentései alapján Bösárkány magyar lakosságú község harcait a császári seregek ellen, s ezek bosszúját: a falu 1849. június 21-i felgyújtását. — S. M. SZABOLCS-SZATMÁRI SZEMLE, IV. évf. (1969) 1. sz. A Tanácsköztársaság 50. évfordulója alkalmából összeállított szám a megye 1918—1919. évi történetéről közöl tanulmányokat. — HÁKSFALVI PÉTER: A Tanácsköztársaság megyénkben c. tanulmánya bevezetőben elemzi a vidéki forradalmi helyzetet: a visszaemlékezések szerint is a megyében nagy volt a tömegek forradalmi aktivitása, de emögött messze elmaradt politikai tudatosságuk szintje. Nyíregyházán 1919. március 20-án alakult meg a Néptanács, majd a Tanácsköztársaság hírére 22-én a direktórium. A szerző rekonstruálja e napok eseményeit, kimutatja, milyen szerepet játszottak a kommunisták, a szociáldemokraták, az új hatalommal lojális régi megyei hivatalnokok a direktórium rövid fennállása idején. Áttekinti a Tanácsköztársaság gazdaság-, ipar- és agrárpolitikáját, ír a bankok államosításáról, majd a politikai ós kulturális feladatokkal való törődésről. Végül a Nyíregyháza környéki hadműveletekről szól az április 27-i bevonulásig. — FÖLDES PÁL: AZ 1919-es főpróba és tanulságai. A szerző az elvi elemzés mellett saját visszaemlékezéseit is beleszövi a cikkbe, és számos szempontra hívja fel a Szatmár megye 1918—1919-es évekbeli történetét tanulmányozók figyelmét. (A liberális szatmári polgárság, a kis- és középüzemek munkásainak hangulata, a vidéki pártszervezetek akkori munkája stb.) — BUDAY GYÖRGY: Gondolatok Mosolygó Antal szobra alatt c. írásában a KMP alapító tagjának életútját ismerteti, kinyomozva sok olyan életrajzi részletet a munkásmozgalom kiemelkedő alakjának pályafutásából, amelyek az eddigi irodalomban ismeretlenek. A cikk az eddigi legteljesebb Mosolygó-életrajz. — GELLÉR ERZSÉBET—SOMOGYI JOLÁN: A belső karhatalom Szabolcs megyében 1918—1919-ben a polgári demokratikus forradalom győzelme után megalakuló polgárőrség és nemzetőrség történetét írják le, kitérve arra, hogy mennyi fizetést kapott a nemzetőrség, milyen volt a bázisuk. A nemzetőrök közül részt vettek néhányan akommunisták elleni megmozdulásokban is, Szamuelyék merénylői is közülük kerültek ki. Ugyanakkor az ő feladatuk volt az elégedetlenkedők mozgalmait elfojtani. 19^9. március 21. után megalakul a Vörös Őrség, mely szilárd támasza lesz a direktóriumnak a Mikecz-vezette konzervatív ellenforradalmi erők elleni küzdelemben. — SURÁNYI RÓBERT: A szabolcsi szocialisták harca a reakció ellen 1919-ben című forrásközleményében közli a Nyíregyházi Szociáldemokrata Párt Végrehajtó Bizottsága ós a Nyíregyházi Munkástanács levelét a Szociáldemokrata Párt központi vezetőségéhez, melyben felemelik szavukat Murányi László főispán-kormánybiztos és a megye más polgári és katonai vezetői szociáldemokrata és forradalomellenes magatartása ellen. A Párttörténeti Intézet Archívumában található irathoz a szerző rövid bevezetőt írt, melyben elmondja, miként váltották le Murányit, s nevezték ki Kis Rolandot a megye élére. — GECSÉNYI LAJOS: A proletárdiktatúra szabolcsi eseményei Kis Roland visszaemlékezésében címmel közli a volt főispán-kormánybiztos visszaemlékezésének egy részét, mely elsősorban az áprilisi megyei ellenforradalmi szervezkedésekre ós az első nyíregyházi direktórium távozásának körülményeire vet fényt. A bevezető végigkíséri a népi demokráciában is fontos tiszségeket betöltő politikus életútját (1888 — 1907). — SZABÓ JÓZSEF: Szabolcs és Szatmár tanítóinak iskolai és közéleti tevékenysége a Tanácsköztársaság idején a tanítóság világháború alatti hangulatát ecseteli, majd a pedagógusok szervezkedését mutatja be az őszirózsás forradalom idején. A pedagógusok nemcsak előadásokat tartottak, agitáltak a forradalom mellett, de élénken követelték a sajtóban a modern nevelés megteremtését. Nagyrészük csatlakozik a Tanácsköztársasághoz. Bő levéltári és sajtóanyag alapján ismerteti a szerző a különböző helységekben agitációs tevékenységet folytató tanítók, tanárok tevékenységét. Végül a pedagógusok elleni megtorló intézkedéseket ismerteti a Tanácsköztársaság bukása után. — КОРКА JÁNOS Váry Emilről, az igen művelt fiatal kisvárdai tanárról közöl méltatást, felelevenítve a helyi direktórium kivégzésének körülményeit. — VITKAI ELEMÉR: A nagykállói diákok 1919-ben. A Tanácsköztársaság mellett több diák lépett fel a községben, előadásokat tartottak, többen beléptek a Vörös Hadseregbe is. Az ellenforradalom hatalomrajutása után az iskola igazgatósága igyekezett úgy feltüntetni, mintha a diákok nem önszántukból léptek volna a szocialisták közé, de a levéltári anyagok ennek ellenkezőjét bizonyítják. — VlKÁR SÁNDOR a Tanácsköztársaság zenei életéből