Századok – 1970

FOLYÓIRATSZEMLE - Magyar folyóiratok - 450/II

462 folyóiratszemle mozgalom Miskolcon azonban erőtlen maradt, a Tanácsköztársaság előkészítésében az oroszlánrészt az SzDP vállalta. A munkástömegek gyors balratolódása eredményeként Miskolcon a proletárhatalom már március 20-án győzött. — V. SOPRONI SZEMLE XXIII. évf. (1969) 1. sz. A szám az 1918/19. évi forradalmak történetével foglalkozik. — Kocsis JÓZSEF: Az ötvenéves Tanácsköztársaság története és a Soproni Szemle c. cikkében válogatott bibliográfiáját adja a folyóiratban 1965 óta megjelent, az 1919. évi forradalmak időszakával foglalkozó tanulmányoknak. — KÖRNYEI ATTILA: AZ osztályharc néhány kérdése Sopron megyében a polgári demokratikus forradalom idószakában( 1918november — 1919 március) c. tanulmányában — főként elméleti igénnyel — a megye forradalom alatti történetének következő két főbb kérdését igyekszik felvázolni: az osztályok milyen erőviszonyában alakult ki a forradalmi helyzet, s miféle változásokat hozott ezekben az erőviszonyokban a válság polgári demokratikus megoldási kísérlete. Szerző szerint Sopronban kettőshatalom alakult ki; eredménye, hogy „az osztályerőviszonyok 1919 márciusára rendkívüli mértékben eltolódtak a munkásosztály javára". — MERÉNYI LÁSZLÓ: Háborúellenes mozgalom Sopron megyében 1918 január és október között c. tanulmánya a háborúellenes mozgalom főbb megnyilvánulási formáit vizsgálja. Elemzi a munkásosztály ós a polgári demokratikus ellenzék sorozatos akcióit, kiemelkedőnek tartja a vidék bányász-munkásságának küzdelmeit. — PAPP ISTVÁN: Az első magyar proletár -hatalom és a Sopronba került Bányászati és Erdészeti Főiskola 1919-ben c. tanulmánya feltárja, hogy milyen körülmények között került az 1763 óta Selmecbányán működött Főiskola 1918 őszén előbb Budapestre, majd 1919 tavaszán Sopronba. A Főiskola elhelyezéséhez és tevékenységéhez szükséges feltételeket a Tanácsköztársaság kormányszervei és a Soproni Direktórium biztosították. A Főiskola hallgatói tevékeny részt vettek a proletárdiktatúra védelmében is. — Косн ÖDÖN: Ifjúkommunista mozgalom Sopronban 1918—1919-ben. Megállapítja, hogy bár az ifjúsági mozgalmaknak 1918-ig nem volt jelentős hagyományuk a megyében, 1919 tavaszára — az események felgyorsulásával — itt is megértek a feltételei az ifjúság (diákok és fiatal munkások) kommunista szervezésének. Bemutatja szerepüket és működésüket a proletárdiktatúra bukásáig. — CSATKAI ENDRE : Pozsgay Géza, a forradalmár és író c. cikkében a Fertő-vidék méltatlanul elfeledett költőjóre-írójára emlékezik. Kommunista írónak tartja, s áttekinti haláláig (1925) írott munkáit. — HÜNNER LÁSZLÓ: „A soproni Munkásbiztosító 1919-ben" c. cikke bemutatja, hogy Sopronban a munkásbiztosítási, önkormányzati, szakszervezeti és városi szociális intézkedések összhangban születtek és valósultak meg, a Munkásbiztosító tényleg a munkások kezébe került, s így a 4 hónap alatt rendkívül hatékonyan dolgozgatott. —- SCHAFFER ANTAL: Élményeim 1918/19-ben c. visszaemlékezésében elmeséli, hogyan élte át mint százados az első világháború végét, az összeomlást, hogyan lett egységének választott parancsnoka, majd pedig a forradalom s a Tanácsköztársaság tisztje. A végén utal az ellenforradalmi rendszerben őt a proletárdiktatúra ideje alatt játszott szerepéért ért zaklatásokra. — KÖRNYEI ATTILA: ,,A forradalmak vázlatos soproni eseménynaptárá"-t állította össze. — A helytörténeti adattár c. rovatban KOVÁCS JÓZSEF LÁSZLÓ: Literáti Nemes Sámuel 1841-es rablóhadjárata Sopronban címmel a kultúrtörténetben hírhedt antikvárius 1841-ben írt 5 kötetes útinaplójának Sopronba látogatásával kapcsolatos részeiről ad áttekintést igen bőséges ós érdekes idézet-anyaggal. 2. sz. — HILLER ISTVÁN: Sopron harca a hajdani Selmecbányái főiskola idetelepítéséért 1919-ben. Levéltári anyag alapján mutatja be, hogy Sopron városának — különösen Thurzer Mihály polgármester kitartó munkája eredményeként — valóban meg kellett küzdenie a Bányászati és Erdészeti Főiskola odaköltöztetóséórt, sőt a továbbiakban megtartásáért is. — BECHT REZSŐ: Lőveri változások c. tanulmánya a Sopront átszelő vasúti sínektől délre elterülő terület („Lőverek") fejlődését tekinti át a XIII. századtól napjainkig. Bemutatja, mint lett a XIII. századi királyi határőrök Lövér nevű falujából a XX. századra üdülő és szanatórium-telep, zöldvendéglős s legújabban camping-telepes, idegenforgalmat is vonzó, kellemes városrész. —KRISTÓ GYULA: A locsmándi várispánság és felbomlása. A locsmándi várispánság megszűntéről két, egyaránt 1263-ban kelt egymástól azonban érdekesen eltérő oklevél tudósít, s e két oklevél közötti eltérések elemzéséből a szerző fontos következtetéseket von le a két diploma kiállítása közti igen rövid időszak történetére. Vizsgálja a várispánság 1263 előtti és utáni históriáját is. — BORONKAI PÁL: Sopron parkosításának történetét tekinti át a XVII. század elejétől napjainkig. — VERBÉNYI LÁSZLÓ: Korszerű szempontok helyrajzi neveink védelmében c. cikkében leszögezi, hogy a helyrajzi elnevezés elsődleges funkciója a