Századok – 1970

TÖRTÉNETI IRODALOM - Isztorija Konimuniszticseszkoj partii Armenii (Ism. Czövek István) 445/II

420 történeti irodalom 447 szállítás korszerűsítéséről, a kulturális színvonal emeléséről. Az Örmény KP kezdettől fogva szembehelyezkedett a Trockij — Zinovjev-féle frakcióval. A SzKP XV. kongresszusának a mezőgazdaság kollektivizálásáról és a kulákok elleni harcról szóló határozata végrehajtásánál az Örmény KP sok hibát követett el. A vezetőséget ezért leváltották. Az új vezetőség irányításával az örmény nép nagy sikereket ért el a mezőgazdaság kollektivizálásában és az iparosításban. De itt éles formában jelentkezett az a Buharin által megfogalmazott felfogás, hogy a kulák kategória nem gazdasági, hanem pszichológiai fogalom. Az Örmény KP nagy kampányt indított e téves felfogás ellen, bár a vezetés nem látta a kolhozok és szovhozok igazi jelentőségét. Örményország 1929-ig agrárország maradt. Az iparosítást az ötéves terv kezdte meg, ennek megvalósításában az oroszlánrész a párt munkáskádereire hárult . A munkásság a mezőgazdaságot is segítette. 1933-ban 20 000 városi aktivista dolgozott itt. A mezőgazdaság mégsem teljesítette a terveket, a parasztság elégedetlenkedett, mert gyakran megsértették az önkéntesség elvét a kollektivizálás idején, rövid határidőt szabtak a terv teljesítésére. Az Örmény KP VII. és VIII. kongresszusa feltárta a hibákat, de kijavításuk nehezen ment. Nagyobb sikert ért el az örmény ipar, nagy mértekben korszerűsödött, s ezt elősegítette a szállítás fejlődése is. A személyi kultusz kedvezőtlenül befolyásolta a szocializmus építését. A fejlődés, amely ebben az időszakban is tagadhatatlanul megvolt, inkább az ipar területén érvényesült. A párt legjobb kádereit a kanakerszki villamos erőmű építésére küldte. Szép sikereket értek el a vegyiparban, a legnagyobb beruházást a jereváni kaucsukgyár kapta. A párt elősegítette az alaverdi rézbányák még nagyobb mérvű kiaknázását. A parasztság helyzete viszont nem javult. Ezért a párt a parasztok terheit csökkentő intézkedések sorát hozta: leszállították az adót, áttértek a jegyrendszerről a kex-eskedelemre, megindították a versenymozgalmat, érdekeltté tették a parasztokat a termelésben. Az első ötéves terv idején nagy fejlődés ment végbe a kultúra területén is. 1938-tól a szocializmus teljes felépítése és a kommunista társadalomba való fokozatos átmenet időszakában a párt feladata a szocializmus anyagi és technikai bázisának a fejlesztése volt. Ennek végrehajtása során azonban Örményországban is megsértették a demokratikus centralizmus elvét. Ez hátrányosan érintette az Örmény KP munkáját. Sztálin levelében elégedetlenségét fejtette ki a KB munkájával. A levél után meginduló nagy letartóztatási hullám elsősorban a lenini nemzedék tagjait érintette. (Ovszepjan, Joaniszjan). Közben megindult a harmadik ötéves terv, különösen Jerevánban fejlődött a kohászati és a hadiipar. A mezőgazdaságban egyre szélesebben terjedt az öntözéses módszer. A második világháborúból az örmény munkások és parasztok is kivették részüket. Az Örmény KP 38 840 tagja közül mintegy 20 000 önként ment a frontra. 1941 telén önálló örmény hadtest alakult. Az alaverdi és kafani rézbányák növelni tudták a termelést. A pártszervezetek hatalmas munkát végeztek a hadseregben ideológiai téren, s a termelésben is. Az örmény nép a fasizmus elleni harcban még szorosabban fonódott össze a szomszéd népekkel. A háború után az elsődleges feladat a háborús károk helyreállítása és a termelés gyors megindítása volt. Az 1946-ban elfogadott ötödik ötéves terv során az ipar fejlődése messze meghaladta a mezőgazdaságét, különösen jól fejlődött az energiaipar és a gépgyártás. A párt az agitációs ós szervezeti munkát közvetlenül az üzemekben végezte ós elsőrendű feladatának tartotta a szakember-képzést. 1953-ban az Örmény KP vezetőségét leváltották. A gazdasági életben jelentős előrelépés történt, de voltak kritikus iparágak, ahol nem volt megfelelő ütemű a fejlődós, pl. az építőiparban, az élelmiszeriparban. Itt a rossz munkatervezés és a munkafegyelem hiánya éreztette hatását. A XX. kongresszus nagy visszhangot váltott ki az örmény nép soraiban. Az Örmény KP határozatot hozott a pártbizottságok munkájának megjavításáról. Ezután a gazdasági helyzet javítása került előtérbe. Fellendült a városok közti munkaverseny, pl. Jereván és Kijev közt. Nagy mértékű volt az előrehaladás a közoktatásügy, az egészségügy, a kultúra területén. 1957-ben az Örmény KP egységesen lépett fel a SzKP vezetésében levő frakciós politikusok ellen. 1958-ban megvitatták és elfogadták a hétéves tervet, amely elsősorban a gyárak specializálását és a termelékenység növelését célozta. Különösen fejlesztették a földgáz-kitermelést és a vegyipart. 1960-ban az Örmény KP XXÍ. kongresszusán határozatot fogadtak el a munkabérek növeléséről és a munkaidő csökkentéséről. 1964-ben az Örmény KP XXIII. kongresszusán elhatározták Örményország átalakítását fejlett ipari—mezőgazdasági országgá. Előtérbe került a nehézipar fejlesztése. A mezőgazdaságban a fejlődés három