Századok – 1970

LENIN ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Pintér István: A magyar ellenállás és 1944. október 15-e 35/I

A MAGYAR ELLENÁLLÁS ÉS 1944. OKT. 15. 37 fejlődés ellenére is — jellemezték. A Békepárt Központi Bizottsága ezért most meggyorsította azokat a folyamatban levő intézkedéseket, amelyek a problémák egy részének kiküszöbölésére voltak hivatva. A KB úgy látta, hogy elsőként végre kell hajtani a párt nevének megváltoztatását, a Kommunista Párt újjáalakítását. Ez a gondolat már 1944 márciusában, közvetlenül a német megszállás előtt felmerült. Alaposabb vitára az események miatt nem kerülhetett sor, s átmenetileg e kérdés lekerült a napirendről. A Békepárt a náci megszállás előtti hónapokban fogalommá vált és tekintélyt szerzett, ezért a Központi Bizottság úgy vélte, hogy az adott drámai helyzetben egy névváltoztatás íijabb zavarokhoz vezethet, esetleg gátolja az antifasiszta összefogás megteremtését. Úgy döntöttek tehát, hogy e problémát alkalmasabb időpontban tűzik ismét napirendre.5 Ez az alkalom 1944 szeptember elején érkezett el. A KB több megbeszélésen vitatta meg a párt, mindenekelőtt a Békepárt háború alatti tevékenységét.6 Úgy látta, most, amikor ,,a háború átcsapott határainkon . . . azok az eszközök, amelyekkel a Békepárt küzdött, nem elégségesek. Az eddig folytatott nagyarányú felvilágosító munka mellett ma elsősorban a tömegek mozgósítására és csatasorba állítására van szükség."7

Úgy vélte, hogy ma már a Kommunista Párt újjáalakulása nem gátolja, ellenkezőleg — miután a náciellenes erők kénytelenek a realitásokkal számolni és a „pszihikai" visszarettenés is szűnőben van a partnerek részéről — segíti a nemzeti front megerősítését és a fegy' veres ellenállás szervezését. A párt nevének megváltoztatását szükségessé tette az a körülmény is, hogy az ellenállásba bekapcsolódni akarók, továbbá különböző illegális csoportok keresik a kapcsolatot a kommunista párttal, s nem egy esetben a párt nevében fellépő frakciókkal kerülnek összeköttetésbe. Ezek a frakciók pedig — elsősorban a Demény-frakció — a Kommunisták Magyarországi Pártja nevében, de a párt programjával szemben, a proletárdiktatúra szószólóiként lépnek fel, elvetik, megalkuvásnak nyilvánítják a nemzeti összefogást. Baloldali jelszavakkal, a kommunista név felhasználásával vezetik félre a kommunista érzelmű, a párttal szimpatizáló embereket. Akaratlanul is segítik a reakciót abban, hogy a proletárdiktatúrával rémisztgesse az ettől rettegő, főleg kispolgári tömegeket, s ezzel elvonják őket a náciellenes harctól. Ugyanakkor gátolják azt is, hogy az általuk befolyásolt egyes nagyüzemek munkásai a náciellenes harcban érdekelt nem munkásrétegekkel keressék a kapcsolatot. Az újonnan megalakult Kommunista Párt8

szeptember 12-én kiadott 5 Pl Archívum. Horváth Márton visszaemlékezése. 6 Az 1944 nyarán elkészült, majd később kiegészített elemzés az 1936-os eseményekig vezeti vissza a párt fejlődését. A'dokumentum főként egy kérdést vizsgál: miért nem érvényesültek eddig az ellenállásban az „élesebb harci formák", mennyiben felelős ezért a párt. Az elemzésből világosan kitűnik, hogy a készítőket egy cél vezette: kivetni a pártmunkából minden olyan módszert., ami esetleg továbbra is akadályozná, vagy fékezné a kommunistákat az ellenállás legváltozatosabb formáinak — a „legélesebb cselekvést", a fegyveres harcot is beleértve — alkalmazásában. Ez a munka — bár eltúlozta a hibákat, egyoldalúan vizsgálta a párt tevékenységét — alapjában véve segített bizonyos negatív vonások leküzdésében. A felszabadulás után azonban, amikor ez az elemzés lett a Kommunista Párt háború alatti munkája értékelésének az alapja, már károsan, negatívan hatott, jelentősen hozzájárult a hazai vezetéssel szembeni bizalmatlanság kialakulásához, a hazai vezetés háttérbe szorításának fokozatos érvényesüléséhez (Pl Archívum. 274. f. 2. cs. 15. őe.). 7 Pl Archívum. Röpiratgyűjtemény. Ш. 1/1944/IX/1755. 8 Az 1944 szeptemberében újjáalakult pártot csak Kommunista Párínak hívták, nem vette fel régi—Kommunist ák Magyarországi Pártja—nevét. Ugyanakkor 1944 októ-