Századok – 1970

LENIN ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Pölöskei Ferenc: Tisza István nemzetiségi politikája az első világháború előestéjén 3/I

30 J'ÖLÖSKEI FERENC helyettesíthet. A kormányzó szükség esetén a polgármester helyettesítése iránt intézkedhetik. A kormányzó a városi hivatalok, üzemek, vállalatok ügyvitelét, pénz- és vagyonkezelését, a szükséges segéd- és szakközegek közreműködésével a helyszínen megvizsgálhatja."9 0 A kárpátukrán és szlovák kérdés Tisza István nemzetiségi politikájában Amíg a Tisza-kormány Horvátországot és a magyarországi románságot némi engedményekkel csalogatta a békére, Fiumét és a kárpátukránokat továbbra is csak szigorú kényszerrendszabályokkal fenyegette. A cél mindkét esetben ugyanaz: a Monarchia egységének megőrzése, a magyar uralkodó osztályok hatalmának megvédése a tornyosuló veszélyekkel szemben. A jobbára védtelen s külpolitikailag kevéssé jelentős Fiúméval és az ukránokkal szemben nem az ígéretek és erőszak váltogatásának módszerét alkalmazta. A fiumei autonómia felfüggesztése, a máramarosszigeti ukránellenes monstre-per meg­rendezése, a szlovák nemzeti burzsoázia s a néptömegek nacionalizmussal kevert nemzeti érzése elleni támadás önmagában is szertefoszlatta a Tisza­kormány nemzetiségi politikájának liberalizmusáról terjesztett legendákat. Ezek az akciók szűkre szabták a Horvátországgal s a románokkal tervezett megegyezés lehetőségét is. • < A máramarosszigeti per előkészítése 1913 decemberében kezdődött. Vádlottak tömegét tartóztatták le, tanúk seregét idézték bíróság elé. A kárpát­ukrán parasztok áttérési hitmozgalma mögött a Monarchiára veszedelmes pánszlávizmust sejtettek. Tisza írta 1914. január 20-án Burián Istvánnak, a király személye körüli miniszternek: ,,A kérdés vallási oldala csak ürügy, vagy eszköz a célra. Orosz politikai izgatás volt ez, amely földosztási s hasonló ! ígéretekkel áltatta a népet a szabadító cár bejövetelének idejére."91 Úgy gon- j dolták: az írni-olvasni nem tudó kárpátukrán parasztok kegyetlen megbün­tetésével, börtönbe záratásával szétzúzzák magát a pánszlávizmust, s meg­riasztják a dualizmust támadó nemzetiségi erőket. Az előzetes szigorú büntető eljárás sem igazolhatta azonban az eredeti feltételezést. A gazdaságilag és • politikailag is visszamaradt ukránoknak a görökeleti ortodox vallás felvételére irányuló, tömegméreteket öltő mozgalma, — hogyha ezt az ébredező nemzeti öntudat élénkítette is, — nem a dualizmus politikai társadalmi rendje ellen indult, ezért nem is válhatott szeparatisztikus jellegűvé. Az ún. skizma-moz­galom indító oka a görögkatolikus egyházi terhek elviselhetetlen megnöveke­désében rejlik. Az egyház az 1913-as árvizek okozta ínség ellenére végrehaj­tókkal szedette be a súlyos terhet jelentő egyházi adókat. A debreceni királyi főügyész mégis lázítás bűntette és izgatás vétsége miatt indított eljárást Kabalyuk Sándor görögkeleti pap és társai ellen. A vádirat szerint Ka­balyuk Bobrinszkv gróffal a szentpétervári Orosz Népliga elnökével állt kapcsolatban. Klein Artúr, Kabalyuk védője levelet írt Bobrinszkynak, amelyben kérte: bírósági idézés nélkül is önként jelentkezzék tanúságtételre, a vád megcáfolására. Az igazságügyminisztertől ugyanakkor biztosítékot kért: nem indítanak bűnvádi eljárást Bobrinszky ellen. A debreceni királyi főügyész 1914. január 3-án megkérdezte az igazságügy minisztertől: miként járjon el, 90 O. L. Min. tan. jkv. 1913. júl. 11. 42. 91 R. E. K. L. Tisza-ir. 19. cs.

Next

/
Thumbnails
Contents