Századok – 1970

LENIN ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Pölöskei Ferenc: Tisza István nemzetiségi politikája az első világháború előestéjén 3/I

TISZA ISTVÁN NEMZETISÉGI POLITIKÁJA 29 A magyar kormányok a dualizmus folyamán Tisza második miniszterelnökségéig nem csorbították a képviselőtestületnek a Statutumban körülírt hatáskörét. A minisztertanács 1913. június 17-i ülésén azonban elhatározta a fiumei képviselőtestület feloszlatását. Indokul arra hivatkozott, hogy előzőleg az a kormányzó több intézkedését törvénytelennek nyilvánította, — pl. az úgynevezett gyanús egyének kitiltását Fiume területéről — ,s kifogásolta egyes törvények Fiúméra való kiterjesztését. A képviselőtestület feloszlatása után hatáskörét az állandó bizottság vette át. A tíz rendes és öt póttagból álló bizottság 11 tagja azonban lemondott. A kialakult új helyzettel sem a törvény, sem a Statutum nem számolt: ezzel megszűnt a fiumei közigazgatás alkotmányos intézésének lehetősége. Felmerült ekkor a fiumei autonómia jogi felszámolásának terve is. Ennek közjogi formája azonban nem kis gondot okozott a Tisza-kormány számára. Eldöntésre várt: kérjék-e ehhez Horvátország hozzájárulását, közreműködését, továbbá, hogy kormányhatározattal vagy törvényhozási felhatalmazással valósítsák meg eddig páratlan elhatározásukat. Az igazságügyminiszter véleménye szerint Fiume és kerülete a magyar kormányhoz csatolt „testet" alkot. Nem befolyásolhatják ezért a horvátországi országgyűlés határozatai. A törvényi felhatalmazás az igazságügyminiszter szerint nem szükségszerű, hiszen Fiume autonómiáját kormányzati úton szervezték. A kormányrendelet azonban az igazságügyminiszter vélemé> nye szerint az 1907: LX. tc. 1. és 22. §-a alapján a közigazgatási bíróságnál megtámadható. E meggondolás alapján, meg célszerűségi okok miatt is, mégis azt javasolta, hogy az országgyűlés hatalmazza fel a kormányt az autonómia esetleges felfüggesztésére. „Míg ugyanis Fiume szerzett jogának kormányzati úton szenvedett sérelméért bírósági úton kereshet és nyerhet orvoslást, addig a törvényhozás útján szenvedett ily sérelem ellen nincs jogorvoslatnak helye."88 I A vitás kérdésekben azonban a kormány egyelőre mégsem döntött. Az auto-1 nómia felfüggesztésével nem akarta kockára tenni a horvát-szerb koalíció, val keresett megegyezés sikerét. Inkább a Statutum rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyását választotta. A kormány a Statutum előírásai ellenére a képviselőtestület feloszlatása i után nem írta ki az új választásokat. A kormányzó — Tisza utasítására — a képviselőtestület nélkül vezette a közigazgatást. A képviselőtestület feloszlatása azonban inkább csak kezdetét jelentette Fiume egész politikai státusa újjászervezésének. A minisztertanács 1913. június 27-i ülése a határrendőrségről szóló 1903. évi VIII. törvénycikket s a külföldiek lakhatásáról szóló 1903. évi V. törvénycikket Fiumére is kiterjesztette. A központilag szervezett határrendőrség felállításával csökkentette a fiumei városi rendőrség korábbi hatáskörét, a kötelező bejelentkezések útján pedig közvetlenül is ellenőrizte a város lakosait s a kikötő forgalmát.89

A minisztertanács 1913. július 11-én pedig elfogadta a belügyminiszter javaslatát, amely szerint a képviselőtestület jogait a kormányzó veszi át. A minisztertanács felhatalmazta a kormányzót, hogy kivételes hatáskörében a város tisztviselőivel és más közegeivel, valamint a városi üzemek alkalmazottaival közvetlenül rendelkezzék. A „tisztviselők, közegek és alkalmazottak a kormányzó rendeleteit azonnal és feltétlenül teljesítani kötelesek, s emiatt a város törvényhatósága által feleletre nem vonhatók. A kormányzó a nem engedelmeskedő tisztviselőt, közeget és alkalmazottat felfüggesztheti, helyébe mást 88

O. L. Igazságügyminisztórinmi levéltár. Ein. biz. ir. 1913 — 14. 117. 89

O. L. Min. tan. jkv. 1913. jún. 27. 54.