Századok – 1970
LENIN ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Pölöskei Ferenc: Tisza István nemzetiségi politikája az első világháború előestéjén 3/I
TISZA ISTVÁN NEMZETISÉGI POLITIKÁJA 23 szakban különösen megerősödött, s egy forradalmi és antimonarchista szellem hódított teret. Számos titkos szervezet célja: Horvátország, Szerbia, Szlavónia, Dalmácia, Bosznia és Hercegovina egyesítése.55 Elterjedt a hír: Ó-Szerbiában 10 holdas parcellákban földet osztanak s demokratikus közigazgatást vezetnek be. Sokan mondották ekkor, hogy ha háborúba mennek, nem a szerbekre, hanem a tisztekre lőnek.56 A Horvátországban végzett főiskolások közül sokan az újszerb montenegrói területen helyezkedtek el. A háború kitörése után nemcsak Horvátországban, Magyarországon is a Szövetségesek haderejét dicsőítő csataképek terjedtek el.5 7 A temesi főispán jelentése szerint a határ mentén elterjedtek a szerb —montenegrói királyok és az orosz cár arcképei.5 8 Különösen a szerblakta helyeken gyűlések keretében gyűjtések indultak a sebesültek megsegítésére. Gyakoriakká váltak ugyanakkor a közös hadseregből a szökések és az osztrák-magyar háborús készülődés elleni tiltakozások. Az újvidéki határszéli rendőrkapitányság 1912. október 22-én írta: „Az újvidéki szerbség vezetői politikai pártállásra való tekintet nélkül rendkívül lelkesednek a balkáni négy szláv állam vállalkozásáért és ott is beigazolást nyert a teljes megbízhatatlanságuk."5 9 Ez a háborúellenes hangulat átterjedt Magyarország többi nemzetiségére, így a szlovákokra, kárpátukránokra és románokra is. A Zólyom megyei főispán 1912 második feléről szóló jelentése arról számolt be, hogy a szlovákok körében nagyarányúvá vált a mozgolódás, olvasóegyleteket alapítanak, műkedvelő színielőadásokat, hangversenyeket rendeznek a nemzetiségi eszme propagálására.6 0 A belügyminiszter a Szepes megyei főispánhoz írott levelében a galíciai ukránok lembergi nagygyűlésére hívta fel a főispán figyelmét. Szerinte a galíciai ukránok szövetségre kívánnak lépni a magyarországi kárpátukránokkal. A belügyminiszter 1912. november 23-i, a pénzügyminiszterhez küldött átirata arról beszél, hogy a szerb mozgalmakkal egyidejűleg a szlovák és kárpátukrán nemzetiségek között is megerősödött az államellenes izgatás. Ezért a legkiterjedtebb védekezés szükséges; az államellenes mozgalmak felderítésére 30 új detektívállást kért.61 A szegedi csendőrkerületi parancsnokság jelentése szerint a szerb lakosság körében sok fegyver található. Az ország más vidékeire is eljutottak a szerb lapok és nyomtatványok. A ráckevei főszolgabíró 1912. december 10-én jelentette a főispánnak: Lóréven, Tökölön, Szigetcsépen a szerb lakosság között izgatók járnak, lapokat és nyomtatványokat terjesztenek. Kéri ezért a ráckevei és tököli csendőrörs megerősítését.6 2 A hadügyminiszter a horvátországi viszonyokról készített jelentésében írta: a Balkán-háborúban a szerb-horvát nacionalizmus megerősödött, s mindenütt hangoztatják, hogy a szerb és a horvát egy nemzet. Horvátországban nincs már párt, amely dinasztikus programot merne felállítani. Eltűnt innen már a dinasztikus érzés.63 1913. február 28-i ülésén a minisztertanács is foglalkozott „az állam békéjét veszélyeztető nemzetiségi zavargásokkal" s vizsgálatot rendelt el a mozgal-55 H. H. St. A. XL. 186. P. A. Interna. Korresp. mit Militärbehörden 1913. 56 H. H. St. A. XL. 179. P. A. Interna. Korresp. mit Zivilbehörden, 1912. 57 Székesfehérvári Állami Levéltár. Főisp. biz. ir. 1913. 94. 58 H. H. St. A. XL. 179. P.A. Interna. Korresp. mit Zivilbehörden, 1912. 59 О. L. Belügyminisztériumi levéltár. Res. ir. 1912. 47. es. 924. 60 О. L. M. E. 1913. XXXVII. 1289. 61 O. L. Pénzügyminisztériumi levéltár. Ein. res. ir. 1912. 67. 62 Pestmegyei Állami Levéltár. Főisp. biz. ir. 1912. 43. 63 O. L. M. E. 1913. XXXIV. 4506.
