Századok – 1970

LENIN ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Pölöskei Ferenc: Tisza István nemzetiségi politikája az első világháború előestéjén 3/I

22 J'ÖLÖSKEI FERENC alkotmányellenes intézkedéseihez kapcsolódtak. Országszerte tiltakoztak pl. Cuvaj királyi biztosi kinevezése, a tartománygyűlés feloszlatása ellen. Gyűléseket, tüntetéseket váltott ki a szerb egyház autonómiájának felfüggesztése is. A dualizmus-ellenesség a Balkán-háború kitörése, majd a szövetségesek győzelme után megerősödött, új formákat öltött s a magyar kormánypolitika, valamint a horvátországi nemzeti mozgalmak harcának kölcsönhatásában az utóbbi vált támadóvá és elsődlegessé. A horvát eredetű trialisztikus elképzelések mellett nemcsak a szerbek, hanem a horvátok és szlovének között is terjedt az önálló nagy délszláv állam eszméje. A szerb kormány támogatását élvező Narodna Odbrana és más belgrádi szervezetek korábban csak a szandzsák Szerbiához csatolását követelték. 1912 tavaszától kezdve azonban Belgrád valamennyi délszláv nép diákseregének rendszeres találkozóhelyévé vált. A horvátországi egyetemeken pedig hihetetlen gyorsasággal terjedt az önálló nagy délszláv állam létrehozásának jelszava. Vukovics horvátországi királyi körzeti hivatalvezető részletesen beszámolt a külügyminisztériumnak a horvát diákok belgrádi látogatásáról; itt ezek már a szerb főiskolásokkal együtt éltették Péter szerb királyt s a délszlávok királyaként emlegették. Előadások hangzottak el a horvátok és szerbek nemzeti egységéről, meglátogatták a katonai akadémiát, fegyvergyakorlatokon vettek részt, megismerkedtek a belgrádi nagyszerb egyesületek tevékenységével. Fogadta őket Joanovic oktatásügyi miniszter is. A záróvacso- , rán Boriesevics horvát diák mondotta pohárköszöntőjében: „Az itteni tartózkodásunknak következménye nemcsak a horvát és a szerb egyetemi ifjúság közeledése, hanem mindkettő vérrokonsága lesz."52 Cuvaj királyi biztos is a közép- és főiskolákon terjedő délszláv forradalmi mozgalmat panaszolta Berchtoldnak. 1912. július 10-én írta: „Ha ezek ma még csak éretlen, fantaszta emberek is és a bujtogatás termékeinek tekinthetők, felserdülve általános veszélyt jelenthetnek azzal, hogy a nyilvános , életbe viszik eszméiket."5

3

A királyi biztos ezért közölte a mozgalom továbbterjedésének meggátlása érdekében tervezett intézkedéseit. Ezek között szerepel a középiskolák látogatásának korlátozása, esetenként rendőri intézkedések foganatosítása, — az „idegen, zavaros elemek" eltávolítása a zágrábi főiskolák- , ról. Javasolta továbbá, hogy a főiskolások számára az ösztöndíjakat vonják meg és új megfontolások alapján ítéljék oda. „Főképp a Prágában tanulók számára nem szabadna többé ösztöndíjat adni — folytatta —, mert ez, mint egy oldalági szervezet székhelye, különösen veszélyes." A tervezett intézkedések között végül a közép- és főiskolákon az összes szervezkedés felszámolása szerepelt.5

4 A megindult mozgalmat azonban nem tudták feltartóztatni a királyi biztos intézkedései. A Balkán-háború kitörése után nemcsak a balkáni szövetségesek iránti nemzeti szimpátia segítette, hanem annak demokratikus jellege is. A horvátországi abszolutisztikus kormányzás hatalma alatt élő néptömegeket a délszláv állam megalkotásának demokratikus programja is vonzotta. A közös hadügyminiszter 1913. április 1-én már azt írta, hogy Horvátországban az általános helyzet teljesen összekuszált. Mindenki a balkáni események hatása alatt áll. A délszláv idea, a szerb-horvát testvériség az elmúlt idő-62 H. H. St. A. XL. 179. Interna 1912. 53 H. H. St. A. XL. 253. P.A. Varia Interna 1911-1913. 54 Uo-