Századok – 1970
LENIN ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Pölöskei Ferenc: Tisza István nemzetiségi politikája az első világháború előestéjén 3/I
18 J'ÖLÖSKEI FERENC hiszen első perctől kezdve nem ügyes alkudozásra rendezkedtem be, hanem nyíltan fejtettem ki álláspontomat."3 9 Tisza a megegyezés érdekében 1914. február 2-án levelet írt a főispánokhoz is. „Bizalmasan hívom fel szíves figyelmedet arra a körülményre — írta — ,hogy az erdélyi magyar kultúregyesület kezdeményezése folytán az ország közművelődési egyesületei foglalkoznak a románokkal folyamatban levő megbeszélések kérdésével, és hogy természetszerűleg nagyon fontos érdek fűződnék ahhoz, hogy ez egyletek a magyar nemzeti eszme melletti állásfoglalása ne bírjon ellenséges éllel sem az ország nem magyarajkú polgárai, sem a kormánynak ezek jogos óhajtásait tekintetbe venni kívánó törekvései ellen ... Ez ügyet nagyon melegen ajánlom szíves figyelmedbe, mert fontos közérdek fűződnék ahhoz, hogy a magyar közvélemény félrevezetésére és felizgatására irányuló rendszeres ellenzéki hadjáratot ellensúlyozzuk."4 0 A román főpapoknak azonban különösen ebben az időszakban — amikor a kormány antidemokratikus általános politikája a nemzetiségeket különösen súlyosan érintette — kevés befolyásuk volt a párt elhatározására. Romániában ugyanakkor a második Balkán-háborút lezáró bukaresti béke monarchiai revíziós törekvései miatt egyre nagyobb hullámban bontakozott ki a megegyezésellenes mozgalom. A magyar ellenzék ugyanakkor Tisza egyházi kulturális engedményeit is sokallta. A főispánokhoz küldött levele hatástalan maradt. Ilyen körülmények között a Párt februári ülésszakának idejére , még irreálisabbá vált a megegyezés lehetősége. Tisza írta 1914. február 12-i levelében Mihalji-nak: „Utolsó nyilatkozataitokból ítélve, fájdalom, nem sok reményem van rá, hogy a célt most elérjük; de örömmel láttam, hogy Ti is lényeges haladást és közeledést láttok s ezen elért eredményt szeretnétek a jövő számára megtartani. Ez az én törekvésem is. így akarnám e kérdést s általában a románokhoz való viszonyt kezelni, s arra kérlek, tanúsítsatok olyan magatartást Ti is, amellyel nem gördítetek ennek útjába akadályokat."41 , Ferenc József ekkor Burián István közvetítésével arra kérte Tiszát, hogy a konkrét tárgyalások kudarca ellenére vegye figyelembe a Monarchia külpolitikai érdekeit s továbbra is törekedjék a hazai románság megnyerésére. Ferenc József Burián levele szerint óhaját fejezte ki aziránt, „hogy a románok nem lesznek teljesen megfosztva a nekik kilátásba helyezett jótéteményektől, ha vezéreik belátása hiányából a velük folytatott megbeszélések nem vezetnek is egyelőre a kívánatos egyetértéshez".42 A magyarországi és erdélyi román nemzeti párt központi végrehajtó bizottságának 1914. február 17-i, Tisza javaslatait elutasító határozata nem is hatott már meglepetésként. Az itt elfogadott határozat szerint a magyar miniszterelnök által javasolt „végleges megoldás nemcsak tárgyi tartalmánál fogva, de azon következményekre való tekintettel is, amelyek mint a végrehajtás feltételei lettek felállítva, alkalmatlan arra, hogy a magyar állam kormányzati politikája és a románok közötti ellentét akár csak rövid időre is elháríttassék"-4 3 39 R. E. K. L. Tisza-ir. 19. tétel. — Metianu nagyszebeni érsek, metropolita 1914. jan. 31-én válaszolt Tisza január 23-i levelére. E szerint érintkezésbe lépett püspöktársaival, akik annak ellenére, hogy nem ismerik a beszélgetés tárgyát, segítik azok sikerét. — R. E. K. L. Tisza-ir. 25. es. 40 Székesfehérvári Állami Levéltár. Főispáni bizalmas iratok. 1914. 8. sz. 41 R. E. K. L. Tisza-ir. 19. es. 42 R. E. K. L. Tisza-ir. 23. cs. 43 P. N.. 1914. febr. 19. /
