Századok – 1970
LENIN ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Pölöskei Ferenc: Tisza István nemzetiségi politikája az első világháború előestéjén 3/I
16 J'ÖLÖSKEI FERENC tömegesen lakó nemzetiség nyelvét értsék, s a magyarul nem tudó felekkel azok anyanyelvén érintkezzenek, ami által a hatóságok és a nem magyarajkú nép közötti közvetlen megértés biztosítva legyen." A beadványok mellékleteinél elkerülhetőnek tartotta a lefordítási kényszert, de a beadványok nyelvének megváltoztatását már lehetetlennek tartotta.34 A választókerületek beosztására vonatkozó kérést pedig a kulturális színvonalra hivatkozva, finom fogalmazásban utasította vissza. ,,A választókerületek beosztásánál tartózkodni szándékozom minden olyan befolyástól — írta —, vagy mesterkélt eljárástól, amelyik a természetszerűleg jelentkező erőviszonyokat a románság hátrányára módosítaná. Ellenkezőleg, tért kívánok nyitni román többséggel, sok helyen túlnyomó román többséggel bíró választókerületek létesítésének mindenütt, ahol ez az adott helyzetből lojális eljárás mellett természetszerűleg következik. Az így várható eredmény egyelőre alatta marad a román körök óhajtásainak, de az a román nép elmaradottabb kulturális viszonyainak tulajdonítható, amelyeknél fogva a román lakosságnak sokkal kisebb százaléka bír választójoggal, mint a velük vegyesen lakó magyaroknak, vagy éppen a németeknek. Ez azonban átmeneti állapot, amelyik a kultúra terjedésével a románság javára fog módosulni.". . . A kormányzással kapcsolatban pedig határozottan visszautasította a román követeléseket. ,,A kormányzás terén — írta Tisza — a románok befolyását intézményesen nem lehet biztosítani. Ez a teljes politikai harmónia beálltától függ, amidőn minden a közélet vagy hivatalos élet terén működő román férfiú akadálytalanul fogja magát a képességeinek megfelelő helyre felküzdeni. Nagyon örvendetes volna, ha a központi kormány különböző ágazatainál kellő számban volnának román férfiak."3 5 A tárgyaló felek álláspontjainak különbözősége eleve kilátástalanná tette a megegyezést. Ehhez járultak még a kompromisszumra nehezen hajló Tisza további, szigorú feltételei. A jelzett iskolai, kulturális engedményekkel is csak abban az esetben „ajándékozta" volna meg a román nemzeti pártot, ha az kötelező ígéretet tesz : a kompromisszumot a nemzetiségi kérdés egyszersmindenkorra szóló elintézéseként fogadja. „Mindezen nagy horderejű rendszabályok azonban — fejeződik be Tisza Bécsbe küldött feljegyzése — ahhoz az előfeltételhez volnának kötve, hogy ezek céljukat, ti. a mai helyzettel elégedetlen románok teljes megnyugtatását, s a románság jelentékeny részében észlelhető nacionalista mozgalom megszüntetését valóban el is érjék. Ezért a megállapodások létrejövetele esetén a román nemzetiségi pártnak valamely alkalmas formában ki kellene jelentenie, hogy ezt a felajánlott megoldást mint egészben véve kielégítőt, a nemzetiségi kérdés állandó elintézéseként elfogadja, fenntartás nélkül ennek alapjára helyezkedik, programjának ezen is túlmenő részét leveszi a napirendről, s működését a megállapodások teljes végrehajtásának ellenőrzésére, és arra fogja irányítani, hogy megszerezze a hazai románság számára a biztosított egyetértés áldásos gyümölcseit."36 A románok 1913 decemberére elkészített s Tiszának átadott munkálata akorábbihozképestugyanakkortovábbiújabb követeléseket tartalmazott. Abból indult ugyan ki e memorandum, hogy a román nemzeti párt a román nép nemzeti létérdekeit összhangba kívánja hozni az állam területi és politikai integritásá-34 Uo. 35 Uo. 36 Uo.
