Századok – 1970

TÖRTÉNETI IRODALOM - A Szovjetunió története 1926-1945 (Ism. Niederhauser Emil) 198/I

199 TÖRTÉNETI IRODALOM az itt ismertetett kötet gyakorlatilag már a negyedik ebből a sorozatból. Az egyetemi oktatás segédkönyvének készült, de ennél szélesebb érdeklődést is megérdemlő vállalkozás. Különösen utolsó két. kötete. Az első kettő ugyanis, amelyik az ókor ós a feudális korszak, ill. a kapitalizmus korára vonatkozólag nyújtott bőséges és sokoldalú olvasmányanyagot, csak magyar nyelven volt igen újszerű és gazdag, de támaszkodhatott már korábbi szovjet előmunkálatokra, s különben is a történettudomány által már gondosan megmunkált korszakok ismert ós megrostált forrásanyagából meríthetett. Ezzel szemben a III/l. és a most megjelent III/2. kötet a szovjet korszak történetére nyújt korabeli dokumentumokból olvasnivalót, s ezzel a szerzők még szovjet viszonylatban is úttörő feladatot vállaltak el, s oldottak is meg. Első kötetükkel talán még inkább, mert amikor megjelent (s főképp, amikor összeállítása folyt, amit hazai kiadási viszonyaink mellett meglehetősen nagy időszakasz választ el egymástól) még jóformán semmilyen szovjet forráskiadvánnyal sem számolhattak. Igaz, azóta éppen az Októberi Forradalom, a polgárháború és aNEP korszakára vonatkozólag jónéhány forráskiadvány jelent meg. Csakhogy akkorra a szerzők már a későbbi korszak anyagának a gyűjtéséhez fogtak hozzá, ahol ismét alig járt csapásokon kellett haladniok. Annál nagyobb érdemük, hogy ezt a Szovjetunió történetében igen fontos korszakot sokoldalúan sikerült megvilágítaniok. Éppen az előzetes feltárások hiánya miatt a szerkesztők kénytelenek voltak igen sok helyről összegyűjteni az anyagot, korabeli újságokat és folyóiratokat is felhasználtak, S itt a szovjet —magyar kapcsolatok illusztrálásához szerencsésen tudtak magyar anyagot is közölni. Olykor még általuk felkutatott levéltári anyagot is közölnek, amely ebben a kötetben kerül először kiadásra. Ez a kényszerűségből vállalt, hasonló jellegű antológiáknál szokatlan munkamódszer csak dicséretére válik a szerkesztőknek. A magyarul már megjelent anyagot, (pl. a SzKP határozatainak megjelent két kötetét stb.) ugyancsak felhasználták a szerkesztők, s bár az előszóban azt mondják, hogy csak keveset, tekintettel arra, hogy ez az anyag könnyen hozzáférhető, valójában elég sokat vettek át belőle, persze indokoltan, hiszen igen fontos anyagokról van itt szó. A szövegközlés technikájáról annyit, hogy magyarázó jegyzeteket csak szükség esetén, kevésbé ismert személyek, események, szervezetek vonatkozásában adnak lábjegyzetben, egyébként csak a szöveget, a forráshely pontos megjelölésével. Kétségtelen, hogy minden egyes szemelvényhez nem kell bevezető magyarázat, amilyet a sorozat első két kötete még hozott. Ezzel a Szovjetunióban most a régebbi korokra vonatkozóan megjelent dokumentum-kiadvány (Hresztomat.ija po isztorii SzSzSzR) négy kötetének a gyakorlatát követik, de talán nem ártott volna mégis több magyarázó szöveg, különösen, ha nemcsak a kötetnek az egyetemi oktatásban való felhasználására gondolunk (itt végeredményben a kötet csak nyersanyag lehet a szem'níriumi feldolgozás során, t ehát máshonnan kap magyarázatot stb.), hanem ezen túlmenően olvasmány-jellegét, azt, hogy szélesebb olvasóközönség is okulhatna belőle. A nagy számú forrásszemelvényt a szerkesztők öt részbe osztották (az I. rész Popovics György, a II., III. és V. Honfi József, a IV. Józsa Antal munkája). Az első (A szocializmus gazdasági alapjainak lerakása a Szovjetunióban) az 1926-tól 1932-ig terjedő korszakot illusztrálja, az iparosítás, az első ötévesterv ós a mezőgazdaság kollektivizálásának fontos korszakát. Az első fejezet anyaga a Szovjetunió nemzetközi helyzetét mutatja be, kapcsolatait európai és ázsiai szomszédjaival, egyéb országokkal. Sajnos, az anyag csak 1927-ig követi az eseményeket, az 1928 — 32 közti korszak külpolitikájára nem tud semmit adni a könyv, s így kimarad a Briand — Kellog paktumhoz való csatlakozás, ennek ratifikálása a kelet-európai szomszédokkal, a Szovjetunió reagálása az első háborús tűzfészek keletkezésére. A belső fejlődésre sok szemelvényt kapunk, a gazdasági eredményekről, a külkereskedelem fejlődéséről, a Trockij ós Zinovjev-vezette ellenzék ellen irányuló 1927. évi KB-határozatot (ennél pl. szükség lett volna magyarázó jegyzetre), ^zépen mutatkozik meg ebben a korszakban a világ dolgozóinak nemzetközi szolidaritása, pl. az Októberi Forradalom 10. évfordulója alkalmából, de érdemes lett volna az évforduló Szovjetunió-beli megünneplésére vonatkozólag is szemelvényt hozni, nemcsak a nemzetközi visszhangra. A második rész (A népgazdaság szocialista rekonstrukciójának befejezése. A szocialista társadalom alapjainak felépítése a Szovjetunióban) 1933— 1937 anyagát gyűjti egybe, az első fejezetben ismét a Szovjetunió külpolitikáját tárgyalva, ahol bemutatásra kerül a Szovjetunió harca a kollektív biztonságért, részvétele a Népszövetség munkájában. Elég részletes szemelvény mutatja be a XIV. pártkongresszust, majd az ipar és a mezőgazdaság fejlődésére vonatkozólag találunk hasznos szemelvényeket. A társadalompolitikai kérdések címszó alatt közli a kötet a Tuhacsevszkij-perre vonatkozólag Davies könyvének részletét, s azután az SzKP 1956-os határozatát a személyi kultusz követ-