Századok – 1970
VITA - Gerard Labuda: Bazoar Anonymus Gallus krónikájában. Azonosítási kísérlet 173/I
176 GÉRARD LABUDA Kielégítő választ adhatunk erre a kérdésre. Tudjuk, hogy Vácott ősidők óta volt püspökség, alapítása Szt. Istvánra megy vissza.2 0 A püspöki székesegyházat Vácott Szűz Mária tiszteletére szentelték fel. Volt ott már a XI. században egy Szt. Péter tiszteletére felszentelt templom is.21 Ugyanaz a Bácsi Képes krónika, amely a pécsi Szt. Péter templomnak Velencei Péter által történt alapításáról megemlékezik, néhány részlettel szolgál a váci templomokra vonatkozólag is. Ezek abban a részben találhatók, ahol a krónika a németek által támogatott Salamon magyar király ós Béla fiai, Géza és László között 1074-ben kitört háborút írja le.2 2 Salamon seregét a Budapest melletti Rákos mezején gyűjtötte össze, a két testvér pedig Vác körül. Nagy pusztaság volt ott — mondja a krónika —, amelyben senki sem lakott egy Wach nevű remetét kivéve, akiről később Géza király a várost elnevezte; és amikor azon a helyen voltak, ahol csak egy kőkápolna állott Szt. Póter tiszteletére, ós az elkövetkezendő csatáról tanácskoztak, László meglátta, ahogyan az égből egy angyal szállott alá koronát tartva, amelyet azután Géza testvérénak fejére helyezett. Amikor Géza testvérétől meghallotta ezt a látomást azt mondotta, ha Isten a győzelmet neki adja, és beváltja a jóslásban e jellel adott ígéretét, akkor ezen a helyen templomot emel Szűz Mária tiszteletére.23 A krónika elbeszélve a két testvér győzelmét Salamon fölött és Géza megkoronázását, a továbbiakban hozzáteszi, hogy Géza és László Vác környékén tartózkodva a Szűz Mária tiszteletére építendő templomról tanácskoztak, amikor Lászlónak látomása volt, egy az égből földre szálló angyalról. És ott álltak, ahol a Szt. Póter templom állt, s egy szarvas jelent meg, amelynek agancsán égő gyertyák voltak ós az erdő felé kezdett futni, s azon a helyen, ahol később a kolostor állt, lábával dobbantott, majd elfordult a Duna felé és eltűnt. László ismét megmagyarázta a látomást és azt tanácsolta bátyjának, hogy Szűz Mária tiszteletére ott építtesse fel a templomot, ahol a szarvas a lába dobbantásával azt megjelölte. Hogy azonban az első látomás se maradjon tiszteletadás nélkül, Géza testvéreivel ott kezdte meg a Szt. Péter templom felépíttetését.24 Más helyütt a krónika még hozzáteszi, hogy Géza király három évvel trónralópése után meghalt ós a váci Szűz Mária székesegyházban temették el.2 5 Amint ebből az elbeszélésből látszik, mindkét eset tulajdonképpeni hőse Szt. László, Géza öccse és utóda a trónon. Nem férhet kétség hozzá, hogy a Bécsi Képes Krónika szerzője mindkét epizódot Szt. László legendájából vette.2 6 A krónika szerint mindkét váci templom alapítója Géza király volt 1074 — 1077 között. A krónika szerint ő az alapítója a váci püspökségnek is. Ehelyen nem bocsátkozhatunk vitába a püspökség alapításának időpontjáról; lehetséges, hogy ez az értesülés helyes, lehet azonban az is, hogy igazuk van azoknak a történészeknek, akik a püspökség keletkezését Szt. István idejére teszik.27 A mi szempontunkból a legfontosabb a krónikának az az állítása, hogy már Géza ós László idejében itt Szt. Péter tiszteletére templom állt. Téves azonban a krónikának az az értesülése, hogy ebben az időben Vác környéke puszta volt, ahol csak Wach remate ólt. Ellentétben áll ezzel a korabeli ném9t évkönyvnek az az állítása, hogy IV. Henrik német király Magyarországot Vácig (Wazenburg) elpusztította.28 A helységnek ekkor már léteznie kellett ós komoly várnak kellett lennie. Kevéssé valószínű, hogy a várnak nem volt temploma. Másrészt lehetséges, hogy ha Géza nem volt a Szűz Mária tiszteletére szentelt székesegyház alapítója, nagyjából ő építtette ki, s ezen a címen lett alapítója. A templommal való kapcsolatára utal az a tény, hogy Vácott temették el. 20 A dátum kérdése vitatott; a magyar tudások általában azon az állásponton vannak, hogy alapítását Szt. Istvánnak kell tulajdonítani; vö. Волги Gy.: István király. Bpest. 1956. 123. 1.; Dercsényi П.—Gmmsztói P.: Vác. Bpest. 1980. 15. 1.; Oeries./.: Krónikáink szerepe a középkori jogéletben, Levéltári Közlemények, 33/1932. 3 — 14. 1. (a részletes adatokat Székely Gy. professzornak köszönö.n). Néhány kutató azonban azon az állásponton van. hogy a püspökség csak a XCI. sz. végén I. Géza uralkodása alatt alakult, nekem személy szerint ez a tézis elég valószínűnek tűnik. A váci egyházm3gyéh3z tartóz/ terület eredetileg biztosan az esztergomi egyházmegyéhez tartozott. Általában a magyar tudonányban általánosan elfogadott nézet, hogy Szt. István uralkodása alatt 10 egyházmegyét alapított, csak megbízhatatlan forrásokon alapul és kevéssé valószínű. 21 Ld. fentebb. 12 Erről a háborúról lásd B. Hómin: Geschichte des ungarischen Mittelalters I. Berlin. 1940. " Chronici Hungarici compositi saec. XIV. c. 119 (Script. Rer. Hung. I. köt. 387-388. 1.). " Uo. c. 124. 394—395. 1. " Uo. c. 132, 403. 1. 2" Vö. Hónná В.: A Szent-László-kori Gesta Ungarorum és XII —XIII. század' leszármazói. Bpest. 1925. 9. skk. И. Vö. még S. Deér a Script, В,зг. Hung-ban I. köt. 1. skk. 11. és \í. Plezia: i. in. 163. skk. 11. 27 Vö. fentebb a 20. jegyzetet. Hangsúlyozni kell, hogy a Képes Krónika tudósítása alapján a magyar tudósok azon az állásponton vannak, hogy a Szűz Mária tiszteletére szentelt székesegyház alapitója I. Géza király volt; ettől a ténytől már csak egy lépés, hogy ő kezdeményezte a váci egyházmagye kiszakítását az esztergomi egyházmegyéből. Ez a kérdés különös megfontolást kíván. 21 Annales ^burganses я. a. 10Î4 (МЭН SS t. XVI. p. 438): „Rex Henricus Ungariam vastavit usque ad Wazenburg, quia Ungri Salemannum expulerunt..
