Századok – 1970

VITA - Gerard Labuda: Bazoar Anonymus Gallus krónikájában. Azonosítási kísérlet 173/I

174 GÉRARD LABUDA alapított másodszori uralkodásának harmadik esztendejében (1044-ben).7

Maleezynski Karol a krónika kritikai kiadásában hivatkozott a Képes Krónikának erre az adatára, hozzáfűzve a Bazoar helynévhez a Péesvár-Bazoarium nyelvi magyarázatot.8

Meg kell jegyeznünk, hogy Plezia ebben a kérdésben óvatosabb volt, azt írta ui.: „Bazoai'iumnak Péccsel történő azonosításához nem férhet kétség, csak azt kell megmagyarázni, hogy miért nem használta a krónikás a korabeli művelt nevet a Quinqueecclesiae-t ós hogy a krónikában írott Bazoarium forma megfelelhet-e Pécs magyar nevének."9 Plezia ós Maleezynski kategórikus megállapításait figyelmen kívül hagyva Borawska Danuta nemrégiben úgy találta, hogy mindezideig nem sikerült .Magyarországon Bazoarium nevű helységet felfedezni s ezért azt javasolta, hogy Velence területén keressék azt. Felhívta a figyelmet arra, hogy Velencében Olivoli szigetén áll egy Szt. Péter templom, amelyet a IX. században Ursus Patriciacus püspök építtetett. A Patriciucus család a Baduarii nevet is viselte. Ebből a helyzetből kiindulva Borawska Danuta arra a megállapításra jut, hogy ,,a Badoarok által alapított templomnak komoly oka volt rá, hogy Badoarium-nak nevezzék". Feltételezi, hogy a Badoarium név a d/z hangváltozás alapján Bazoáriumra változott. Ebből a feltételezésből azt a messzemenő következtetést vonja le, hogy a velencei Szt. Péter in castello katedrális összekapcsolása a Gall névtelen Bazoariumával „olasznak tüntetné fel ós a szerző olasz származásának hipotézise mellett szólna".10 Borawska egyáltalán nem vette figyelembe, hogy a forrás maga mit mond, ez ui. kifejezetten azt állítja, hogy az említett templomot Velencei Péter magyar király kezdte el építtetni és hogy Szt. Péter tiszteletére „de Bazoario", azaz Bazoar helységben és nem egy bazoar helyen. Nem világos, hogy milyen kapcsolat állhat fenn Velence és Bazoar között. Anonymus Gallus utalása Velencei Péterre a magyar ügyekről szóló részbe illeszkedik bele, s ezért Bazoarium helységet nem kereshetjük másutt mint Magyarországon. Végül Lewicki Tadeus, hallgatással mellőzve Borawska hipotézisét újra Pleza Marian meggondolásához tért vissza. Először is felvetve azt a kérdést, hogy hogyan lehetséges, hogy a magyar forrásokban nincs olvan helynév, amely a Bazoariumra hasonlítana, azt írja: „egy sor Magyarország területére vonatkozó forrásgyűjtemény átnézése után úgy látszik, hogy nemcsak egy ilyet, hanem többet is találtam. Valamennyit Buda (németül Ofen) megjelölésére használták, s egyike volt a kor legjelentősebb magyar városainak . . . "n Sorban a következő formáit idézi ennek a névnek: Buduar (Anonymus nótárius Belae regis), Boduaria (Albericus), Buda Wara vagy Buda uara (Bécsi Képes Krónika), később Bedoara (Bed-oar-a) stb. Az arab forrásban, Roger Könyvében két alakban fordul elő: B.dwara vagy B.zwara, amelyeket kétségtelenül Budával kell azonosítani. Az előbbi alak a Buda Wara Bedoara hangzásához hasonlít, az utóbbi viszont Gallus Anonymus Bazoarium-ához. Következtetésként Lewicki Tadeus azt a megállapítást vonja le, hogy ,,a lengyel krónika Bazoarium kifejezése Buda városának koraközépkori elnevezésének egyikét rejti magában . . . "I2

Elképzelésének támogatására megemlíti azt a máshonnan ismert tényt, hogy Budán létezett egy Szt. Péter és Pál tiszteletére épült templom, amelyet István király építtetett 1022-ben.1

3 A fenti azonosítás azonban szintén sok kétséget támaszt. A Bazoarium elnevezés ugyan valóban nagyon közel áll a B.zwara arab formához, de ha ezt az azonosítást elfogadjuk, akkor fel kellene tételeznünk, hogy Anonymus Gallus ezt a nevet arab köz-' M. Plezia: i. m. 160. 1. * K. Maleczyúski: i. m. 41 —42.1., emellett ar azonosítás mellett foglalt állást Dqbrowski is, i. m. 81.1. A magyar tudományban ezt a gondolatot Panier Gyula vetette fel, A magyar nemzet története az árpádházi királyok alatt. Bpest. 1893, I. 78., 415. 1. • .1/. Fltzia: i. m. 160.1., nqbrowski: i. m. 31.1. azon a véleményen voltak, hogy „teljesen lehetséges Pécsvárának Raaoaria-vá történt átalakulása a krónikának abban n rontott másolatában, amelybe] ma meríttnk". A kérdés azonban igen bonyolult. A, Klcmma (Pécs és Mecsek neve, Pécs 1935, Pécsi helynevek, Pécs. 1935) szerint a Pécs helynév a latin Basilica, Ecclesia Petri kifejezésekből származik. A magyar kifejezések a forrásokban csak a XIII. században tűnnek fel. A szerb-horvát nyelvbe Peer j, Pecub alakba ment át.7. Welieh szerint (A honfoglaláskor i Magyarország. Bpest. 1925 — 29, 413. 1.) Pécs neve az ötös számból származik, amiből az következik, hogy a latin elnevezés, a Qi inque Ecclesiae volt az elsődleges. A XI. században valószínűleg még nem volt meg a Pécs elnevezés. Minderrői részletesen L. Parv—L. К ins: Studia Slavica A. S. H. VII. Bpest. 1901. 250. Pécsre és az ottani templomra vonatkozólag Id. Qyiirffy Oy.: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. Bpest. 1963, 356-357., 359. 1.) az adatokat Székely György professzornak köszöhetem). 10

D. Bnrawska: Gallus Anonvmus, czy Italus Anonim (Gallus Anonymus vagy Itáliai névtelen?) Przeglqd historyczny 56/1956. 114. nem bocsátkozhatom с helyütt vitába Borawska egyéb érveivel a feltételezett olasz származást illetően, melyek érdekes tanulmányában találhatók. 11

T. Lemcki: Bazoarium w líronice Polskiej Galla Anonima (Bazoarium Gallus Anonymus lengyel krónikájában). Onomastica 13Î1968. 164. skk. 11. 12

Uo. 169. I. " Uo. 170. 1.